Rendkívüli időket élünk. Az elmúlt három év alatt legkevesebb három válságos időszak is sújtotta a globális gazdaságot és a pénzügyi piacokat. 2020 óta velünk van a Covid, 2022 februárjában háború tört ki Európában, amely a humanitárius katasztrófa mellett komoly gazdasági és pénzügyi károkat okozott. 2023 elején a nemzetközi pénzügyi rendszer néhány szereplőjének csődje okozott turbulenciát. Ilyen külső környezetben minden gazdasági szereplőnek, legyen az magán vagy állami, üzleti vállalkozás vagy szabályozóhatóság, kihívást jelent elérni saját céljait.
A bizonytalan környezet emellett magával hozza, hogy minden szereplőt, főként a gazdaságpolitika döntéshozóit kiemelt figyelem kísér. Piaci szereplők, elemzők, volt döntéshozók, korábbi jegybankelnökök folyamatosan értékelik, időnként kritizálják az aktuális lépéseket. Ezek közt az utóbbi évben időről időre előkerültek a Magyar Nemzet Bank hitelességét megkérdőjelező értékelések. A hitelesség nem mérhető, így egy-egy állítás nehezen igazolható vagy cáfolható egzakt számokkal. A jegybanki hitelesség legegyszerűbben úgy írható le, hogy a jegybank folyamatosan, minden eszközével csakis a törvényben foglalt céljainak elérése érdekében avatkozik be a gazdaság működésébe. Közben a kommunikációjában „azt mondja, amit tesz és azt teszi, amit korábban mondott”. Jelen cikkemben az elmúlt évek főbb eseményei segítségével könnyedén belátható, hogy az MNB hitelessége töretlen. A Magyar Nemzeti Bank azt teszi, amit kommunikál, és minden eszközével „főellensége”, az ellen harcol, miközben biztosítja a pénzügyi stabilitást.
Páratlan árstabilitás 2017 és 2021 között
Az inflációs célkövető jegybankoknak világos a mandátumuk: céljuk az árstabilitás megteremtése és fenntartása. Ez a cél az olyan viharos időben is biztos irányt mutat a jegybankok számára, mint a mostani. Nézzük meg, hogyan teljesített az MNB az inflációs célkövetést tekintve. Magyarországon az inflációs cél 3 százalék. Az átlagos inflációs rátánk 2013 eleje és 2022 szeptembere között 2,8 százalék volt. A 2013 és 2016 közötti periódusban látott enyhe „alullövés” után 2017 és 2021 között az áremelkedés üteme szinte folyamatosan (48 hónapból 44-ben) a jegybanki toleranciasávban (3 százalék ± 1 százalékpont) alakult. Ezt az időszakot büszkén értékelhetjük a magyar inflációs célkövetés 2001 óta íródó történetének páratlanul sikeres periódusaként, mert hosszú és egybefüggő árstabilitási időszakot valósított meg az MNB. Mindeközben a magyar pénzügyi rendszer stabilitását fegyelmezett felügyeleti és makroprudenciális politikával folyamatosan sikerült tovább erősíteni. Ennek fontosságát épp az idén márciusi amerikai és európai bankpiaci turbulenciák mutatták meg.
A Covid hullámai után az inflációs ráták globálisan megemelkedtek és több évtizedes csúcsok dőltek meg a fejlett országokban is. Az infláció emelkedéséhez hozzájárult a pandémia miatti recesszióból való gyors gazdasági helyreállás és az ezt segítő – és az elhúzódó recessziót elkerülését nagyban támogató – gazdaságélénkítő programok. Hozzájárult a nyersanyagok, az energiahordozók, a félkész termékek árának, sőt a nemzetközi szállítás költségének az emelkedése is. Az árak általános emelkedését a vállalatok erőteljes átárazása és az így megvalósult profit húzta infláció is jelentősen növelte, amit egyre több helyen mutatnak ki elemzők (például az EKB egyik friss tanulmánya). Végül pedig jó néhány csatornán hozzájárult a szomszédunkban dúló háború is.
Monetáris szigorítás elsőként
Az MNB 2021-ben a világ egyik első jegybankja volt, amelyik felismerte, hogy az infláció emelkedése tartós kockázatot jelent, majd fokozatosan felépítve, több hónapon keresztül kommunikálta az inflációs kockázatot és a várható monetáris szigorítást. Végül 2021 júniusában elsők között megkezdte a kamatemelési ciklusát. Ezzel párhuzamosan pedig fokozatosan lezárta a pandémia miatt indított válságkezelő programjait.
Az MNB egy világviszonylatban is jelentős, proaktív és agresszív kamatemelési cikluson van túl, az alapkamat mértékét 2021 júniusától 12,4 százalékponttal emelte 2022 szeptemberéig. A monetáris kondíciók szigorítása a likviditás szűkítésével tovább folytatódott. A 2022. október 1-jén elindított három új intézkedés által (kötelező tartalékráta-emelés, rendszeres diszkontkötvény-aukciók, hosszabb futamidejű betéti eszköz) a jegybank közel 7000 milliárd forintnyi bankközi likviditást kötött le tartósan. Az új intézkedések minden fontos részpiacon segítették a hozamok emelkedését.
Minden eszközzel a piaci stabilitásért
A háborús környezet a korábbiaknál gyakrabban és nagyobb amplitúdóval hozott kilengéseket a hazai pénzpiacokon. Az egyik legjelentősebb ilyen periódust 2022 októberében láttuk, de ilyen volt a háború kitörésekor is, és 2022 nyarán, az energiaárak drasztikus emelkedése miatt. 2022 októberében a gyorsan változó pénzpiaci közegben az árstabilitást veszélyeztető, fundamentálisan nem indokolt folyamatok indultak el. Jelentős geopolitikai kockázatok mozgatták ebben az időben a piacokat. A negatív hangulatot drasztikusan felerősítette az orosz gázvezeték felrobbantása és a megugró nyersanyagárak. A befektetők egyre erőteljesebben fordultak a menedékeszközök felé, és hagyták el a feltörekvő piacokat, ami a forint árfolyamára is nyomást helyezett. A gazdasági szereplők reakciója egy kezdődő euroizáció irányába mutatott, amely negatív önbeteljesítő spirál rémképével fenyegetett. Ezek megfékezése érdekében az MNB ősszel és a korábbi turbulens időszakokban is gyorsan, megfelelő tűzerővel reagált, és drasztikus lépéseinek köszönhetően képes volt stabilizálni a piacokat. Ez mind az árstabilitás elérése, mind a pénzügyi stabilitás fenntartása szempontjából kulcsfontosságú eredmény volt.
A 2022. október közepi piacstabilizáló lépések sikeresek voltak, a várt hatás nem maradt el. A forint érdemben és tartósan erősödött, a hozamaink csökkenő pályára álltak. Hiteles és felelős jegybankként az MNB nemcsak 2022 októberében, hanem minden alkalommal, amikor a piaci körülmények indokolták, megtette a szükséges stabilizáló lépéseket.
Erős ellenszélben is következetesen a törvényben megszabott célokért
Történelmi tanulság, hogy a magas infláció könnyen öngerjesztővé válik. Magas infláció mellett a gazdasági környezet kiszámíthatósága megszűnik, nem lehet megalapozott beruházási és megtakarítási döntéseket hozni. Ráadásul a magas infláció a legsérülékenyebb társadalmi csoportokat hozza a legnehezebb helyzetbe.
Aktuális inflációnk kétségkívül magas, de jó eséllyel már láttuk a tetőzését. A világpiaci élelmiszerárak immár kilenc-tíz hónapja csökkennek, a globális szállítmányozási piac helyreállt és az európai energiapiacon is sokat javult a helyzet. Ezzel párhuzamosan hónapokig több helyről érkeztek a szirénhangok, hogy itt az ideje a gyors monetáris lazításnak. Megremegett az MNB keze az erős ellenszélben? Egyértelműen nem. A jegybank továbbra is kizárólag a mandátumát követve hozta meg a döntéseit az elmúlt hónapokban is, és tartotta fenn a szigorú monetáris kondíciókat. A magas infláció rövid és hosszabb távon is jelentősen rontja a fenntartható felzárkózás lehetőségét. A mostani közegben ezért fegyelmezettségre és óvatosságra különösen nagy szükség van. Az MNB ennek megfelelően hozza meg a döntéseit: mindig hitelesen, a céljára fókuszálva.
