Rengeteg, de még nem elég
Minden idők legmagasabb hathavi összege áramlott direkt vagy indirekt módon az idei év első felében megújuló energiaforrásokba globálisan: a 358 milliárd dollár a BloombergNEF (BNEF) legújabb Renewable Energy Investment Tracker jelentése szerint 22 százalékos növekedés 2022 hasonló időszakához képest. Ennél valamivel visszafogottabb dinamikát mutattak a közvetlenül a megújuló projektekre fordított összegek: a 14 százalékos bővülés révén 2023 első fél évének végén 335 milliárd dollárnál állt meg a mutató.
A jelentés szerint a befektetői étvággyal sincs gond. A kockázatitőke- és magántőkealapok az első hat hónapban 10,4 milliárd dollárt pumpáltak ilyen fejlesztésekbe, ami 25 százalékkal magasabb a bázisidőszakinál, miközben a nyilvános piacokról 12,7 milliárd dollárnyi új forráshoz jutottak az iparági szereplők, és ez szintén negyedével több, mint tavaly ilyenkor. A többi pénz az állami költségvetésekből érkezett, és ennek fényében egyáltalán nem okozott meglepetést, hogy
a legnagyobb tétet Kína tette meg: a szuperhatalmi terveket szövögető távol-keleti országban realizált 177 milliárd dolláros újonnan befektetett összeg 16 százalékos növekedésről árulkodik. A dobogóra az Egyesült Államok (36 milliárd) és Németország (11,9 milliárd) fért fel, látványos lemaradással az első helyezetthez képest.
A BNEF megállapításai szerint a rekordszintű eredmények fő mozgatórugója egyértelműen a napenergia volt. Ebbe összesen 239 milliárd dollárnyi befektetés érkezett, ami elképesztő, 43 százalékos növekedést jelez 2022 első félévéhez képest. Ennek egyenes következménye, hogy az idei első hat hónapban a globális megújulóenergia-beruházások kétharmada a napenergiához kapcsolódott. A prímet természetesen Kína vitte az alacsonyabb eszközáraknak, a robusztus tetőtéri fotovoltaikus piacnak, valamint a főként a sivatagi területeket célzó, grandiózus napenergia-beruházásoknak köszönhetően. Ezzel le is nyelték a teljes féléves beruházási összeg felét, miközben a második helyen álló Egyesült Államokban 25,5 milliárd dollárt fektettek a napenergiába 2023 első fél évében – ráadásul úgy, hogy ez minden idők rekordja a hathavi számokat tekintve, a bázisidőszakhoz képest pedig impozáns, 75 százalékos növekedést tükröz.
Szintén sorra dőltek a rekordok Európában, Németországban, Lengyelországban vagy Hollandiában, aminek az elsődleges oka az Oroszország ukrajnai inváziójával eldurvult energiaválság. Elsőre futurisztikusnak tűnő tervek miatt láthattunk nagy kiugrást a Közel-Keleten: Szaúd-Arábiában egy hidrogén előállítására szánt napelemes erőmű dobta meg látványosan a napenergia-beruházások féléves számait.
Ezzel szemben a szélenergia-beruházások 8 százalékkal visszaestek a bázisidőszakhoz képest, 94 milliárd dollárt elérve 2023 első fél évében. A hálózati csatlakoztathatóság korlátai, az engedélyezési kihívások, valamint a számos piacon tapasztalható bizonytalan politikai támogatás miatt egyre élesebb problémák mutatkoznak eszközfinanszírozási oldalon, ami odáig vezetett, hogy immár négy egymást követő negyedévben csökkentek a szárazföldi szélenergia-fejlesztések.
Ebben a szegmensben 2023 első hat hónapjában 64,5 milliárd dollár fejlesztési forrás csapódott le, 21 százalékkal elmaradva a 2022. első félévitől. Még a szektorban piacvezető Kína is lassult: a június végéig kimutatott 38 milliárd dollár 22 százalékos csökkenésről árulkodik.
A szárazföldi szélerőművek finanszírozásában globális szinten jelentkező visszaesést nem tudták ellensúlyozni a tengeri projektek, hiába regisztrált az utóbbi szektorban robbanásszerű, 47 százalékos növekedést a BNEF. Ez az az alszegmens, amelyben Európa hegemóniája továbbra is fennáll: az első hat hónapban beérkezett 29,2 milliárd dollár zömét az öreg kontinens projektjeire fordították, bár Japánban és Tajvan szigetén is többet költöttek tengeri szélenergia-beruházásokra.
Mielőtt azonban pezsgőt bontanánk a megújuló projektekre fordított összegek láttán, a BNEF arra figyelmeztet, a rekordszintű beruházási volumen egyelőre kevés: a New Energy Outlook elnevezésű kiadványuk szerint a világnak 2023 és 2030 között összesen 8,3 ezermillió dollárt kell költenie ilyen célokra ahhoz, hogy 2050-re elérhető legyen globálisan a nettó nullához közelítő pálya. Ez pedig féléves szinten 590 milliárd dollárnak felel meg, amitől a 335 milliárdos idei rekordszám még jelentősen elmarad. A klímaváltozással folytatott versengésben tehát további világcsúcsokra van szükség ahhoz, hogy tartani tudjuk a lépést.
