Legalább két év – új szabályok vonatkoznak a kötelező jótállásra
A kötelező jótállás alá tartozó fogyasztási cikkeket július elejétől nem a kormányrendelet mellékletében, hanem külön miniszteri rendeletben fogják felsorolni. A rendelet még nem hatályos, de a társadalmi egyeztetés érdekében a tervezet már elérhető az Igazságügyi Minisztérium honlapján – itt is lesz néhány módosulás, bár nem sok. A tervekben 37 termékkategóriát határoznak meg, a korábbi termékcsoportok azonban jelentősen nem változnak. Ide tartoznak többek között a háztartási készülékek, például a hűtőszekrények és mosógépek, a konyhai kisgépek, mint a mikrohullámú sütők és kávéfőzők, valamint a motoros kézi szerszámok, például a láncfűrészek és fúrógépek. Emellett a járművek, így az autók és kerékpárok, de a telefonok és televíziók is szerepelnek a listán. Továbbá a villamos energiával működtetett szépségápolási eszközökre, például a hajszárítókra, a villanyborotvákra, valamint a sporteszközökre is kiterjed a kötelező jótállás. Ami újdonság, hogy kikerülnek például a szőrmeruházati termékek, vagyis ezekre már nem vonatkozik a kötelező jótállás, de ami lényegesebb, hogy új kategóriaként megjelenik a kedvtelésből tartott állatok villamos energiával működtetett felszerelése, például a szőrnyírógép, a nyakörv vagy a nyomkövető.
A kötelező jótállás nemcsak magukra a fogyasztási cikkekre vonatkozik, hanem azok új tartozékaira és alkatrészeire is, ha azok eladási ára eléri a tízezer forintot. Vagyis, ha például használt, ötéves mosógépünkbe meghibásodás miatt új motort kell vennünk, akkor erre a motorra ugyanúgy vonatkozni fog a kötelező jótállás, attól függetlenül, hogy magára a mosógépre már esetleg lejárt.
A módosítás érinti többek közt a kötelező jótállás időtartamát is. A korábbiakban százezer forintig csak egyéves jótállást kellett kötelezően nyújtania a vállalkozásnak, bár számos vállalkozás eddig is kétéves vagy azt meghaladó jótállást biztosított, akár kisebb értékű fogyasztási cikkekre is.
Az egyéves lehetőség viszont mostantól megszűnik, és három kategória helyett csak kettő lesz: a tízezer és 250 ezer forint közötti tartós fogyasztási cikkek esetén a jótállás két év, 250 ezer forint felett pedig marad a három év.
A kormányrendelet pontosítja a jótállási jegyekre vonatkozó rendelkezéseket is. Szabályozza, hogy mikor és milyen módon kell magát a jótállási jegyet a fogyasztó rendelkezésére bocsátani. Ezentúl csak „távollévők közötti szerződés” – azaz például webáruházból történő online vásárlás – esetén lehet elektronikus úton átadni a jótállási jegyet a fogyasztónak. Ezen az elektronikus jótállási jegyen nem kell hogy szerepeljen a vállalkozás bélyegzője és képviselőjének az aláírása. Az ilyen elektronikus úton átadott jótállási jegyet a vállalkozó megküldheti közvetlenül a fogyasztónak például e-mailben is. Szintén lehetséges úgy átadni, hogy azt a fogyasztó letöltse, mondjuk a honlapról vagy a vásárlói fiókból – ebben az esetben a jótállás végéig biztosítania kell a jótállási jegy letöltésének lehetőségét.
Továbbra is érvényben marad az a rendelkezés, hogy ha három javítást követően ismét meghibásodik a fogyasztási cikk, akkor azt nyolc napon belül ki kell cserélni. Ha erre nincs lehetőség, akkor a vételárat kell visszafizetni, mely már nemcsak a bizonylattal vagy nyugtával, hanem a jótállási jeggyel is igazolható – vagyis nem lesz többé szükséges megőrizni a számlát. Ezen rendelkezés alól a járművek – az elektromos kerékpártól a quadon keresztül a lakókocsiig – kivételek.
