Birtokvédelem: akár a rendőrség is bevonható a végrehajtásba
Ki a föld birtokosa?
Általános értelemben birtokosnak azt tekintik, akinél a dolog van, de a termőföldeknél ennél kicsit bonyolultabb a földhasználó kilétének meghatározása. A jogszabály ugyanis előírja, hogy a földhasználó köteles bejelenteni a használatot a földhivatalhoz – a használat megkezdését követő 30 napon belül. Ha ezt a bejelentést elmulasztja a földhasználó, és a földhivatal felszólítására sem teszi ezt meg, akkor a földhivatal földhasználati bírsággal sújtja, amelynek mértéke a föld aranykoronaértékének ezerszerese [2013. évi CCXII. tv. 95. §]. Tehát hiába használ valaki egy földet, földhivatali bejelentés nélkül már eleve jogsértő állapot áll fenn. Ennek ellenére a birtokvédelem akkor is jár a föld birtokosának, ha bejegyzett földhasználattal nem is rendelkezik az adott területre.
Milyen eszközökkel lehet fellépni a birtoksértéssel szemben?
Három eszköz áll rendelkezésre akkor, ha birtoksértést követnek el a területünkön:
- Önhatalommal is felléphetünk, de csak a birtok megvédéséhez szükséges mértékben
- Birtokvédelmi eljárást indíthatunk a jegyzőnél
- Bírósági úton is indíthatunk birtokvédelmi pert
Az egyik leggyorsabb megoldás: a jegyző birtokvédelmi eljárása
A birtokvédelmi kérelmet annál a jegyzőnél lehet előterjeszteni, amelynek illetékességi területén a birtoksértő magatartás megvalósul, az eljárás pedig illetékmentes. A kérelem előterjeszthető akár írásban, akár szóban, a jegyző pedig azt 15 napon belül köteles elbírálni. Az eljárásban lehetőség van szemlére, személyes meghallgatásra, szükség esetén akár tanúmeghallgatásra is, ha a jegyző vagy bármely fél szükségesnek tartja. A határozat végrehajtásának foganatosítása (tehát a végrehajtás megindítása) szintén a jegyző hatásköre, de ha a jegyző határozatával valamelyik fél nem ért egyet, akkor azt a bíróságon megtámadhatja jogszabálysértésre hivatkozva.
Mi a teendő, ha a birtoksértő mégsem vonul le a területről?
A jegyző a határozatban elrendeli az eredeti birtokállapot helyreállítását, és a birtoksértőt a birtoksértő magatartástól eltiltja. Ha a birtoksértő fél ennek mégsem tesz eleget, akkor a jegyző elrendeli a határozat végrehajtását (ezt a birtokvédelmet kérő félnek kell kezdeményeznie). A végrehajtáshoz a rendőrség közreműködését is igénybe lehet venni.
A jegyző emellett a kötelezett személlyel szemben 500 ezer forintig terjedő pénzbírságot is kiszabhat.
[2016. évi CL. törvény 132. (2)-(3) bek.]
[1994. évi LIII. tv. 174. §]
Ki jogosult a támogatásra?
Aki a támogatási kérelem benyújtási határidejének utolsó napján (idén ez június 10. volt) a földre jogcímmel rendelkezik, azt úgy kell tekinteni, hogy a jogosultsága a teljes támogatási időszakra fennáll. Tehát hiába van birtokban a jogsértő személy, a támogatást nem ő, hanem a földhasználatra jogcímmel rendelkező személy veheti igénybe. Hogy ki minősül jogszerű földhasználónak a támogatások szempontjából, arról itt írtunk.
+1) Jogszabályi változás 2024. július 1-jétől
A földforgalmi szabályozás július 1-jétől egy olyan speciális rendelkezéssel egészült ki, amellyel akár a bérleti szerződés lejárta után is betakarítható a termés. Eszerint, ha a haszonbérleti szerződés a gazdasági év végével megszűnik, a haszonbérlő az adott gazdasági évhez kapcsolódó betakarításra a szerződés megszűnését követően is jogosult. Ha az eddigi haszonbérlő él ezzel a lehetőséggel, álláspontom szerint a tulajdonos részére vagy az új haszonbérlő részére ezért az időszakért kompenzációt kell fizetnie, hiszen az nem lehet cél, hogy az eddigi haszonbérlő a gazdagodását ingyenesen – a tulajdonos vagy az új haszonbérlő kárára – szerezze.
[2013. évi CCXII. tv. 51/B. § (3) bek.]
