Ukrajna megállította a kínai-oroszországi utasszállítógép-programot

Ukrajna évekkel ezelőtt kényszerből leállt a katonai-polgári repülőgépek hajtóműveik gyártásával – amelynek legfőbb vásárlója a nagy szomszéd, Oroszország volt. Az akkori kijevi döntések hatásai mára megsokszorozódtak. Lelassították például a kínai széles törzsű (wide body) CR929-es utasszállító gép fejlesztését, ezzel csendben szétrobbanthatták az ez ügyben kialakult oroszországi–kínai együttműködést, amelynek a lényege: a sárkányt, a repülőgéptörzset a szárnnyal, a kormányzást, a távközlést megoldó lehetőségekkel együtt Kína, a hajtóművet Oroszország biztosította volna. A versenytársak – a Boeing és az Airbus – jól jártak, Peking és Moszkva húzta a rövidebbet.

Az okok közül kiemelkedik az elszalasztott nagy lehetőség, a nyugati légitársaságoktól elvenni egy jelentős piaci szegmenst: az Európa–Távol-Kelet járatokat, amelyek a szankciók miatt nem repülhetnek Oroszország felett és így a menetidejük 3-4 órával meghosszabbodott. Oroszország, de kiváltképpen Kína lenyúlhatta volna ezeket a járatokat, desztinációkat. A Finnair például régiós járatai négyötödét kénytelen volt emiatt törölni.   

Vlagyimir Putyin elnök néhány hónapja határozottan állította, hogy Oroszország megcsinálja az új hajtóművet, amely egy egész repülőgépcsalád alapmotorja lesz. Ám, mint Anton Sziluanov oroszországi pénzügyminiszter nemrég bejelentette, a tervezett nagy teljesítményű PD–35-ös turboventilátoros gázturbinás hajtómű az életbe léptetett nyugati szankciók miatt legkorábban 2030–2031-re készülhet el.

Így a most véget ért – a világ öt legjelentősebb ilyen rendezvénye között számontartott – Csuhaji (Zhuhai – Makao melletti város) kínai légi bemutató, katonai-polgári gépvásár egyik sztárjának számító CR929-es csak a nevét változtatta meg: az „R” (Rosszija) betűt kihagyták belőle, így lett simán C929-es. A kínai COMAC és az oroszországi katonai-polgári vállalatcsoport, az ODK együttműködésében tervezett projektnek így vélhetően befellegzett. A körülötte lévő temérdek bizonytalanság miatt nincs haladás Peking egyik globálisnak szánt presztízs beruházásában sem. Pedig a gépet a Boeing 777, 787-es és az Airbus 330-as, széles törzsű (kétfolyosós) gépek kínai versenytársának szánták. A hírek szerint Peking egyedül akarja megvalósítani a tervet, amihez meg kéne oldania a legfogasabb problémát: kifejleszteni és gyártani a nagy teljesítményű hajtóműveket. Ez a kínai polgári és katonai repülőgépgyártás gyenge pontja. A legújabb, ötödik generációs kínai többcélú vadászbombázó egyik változata is emiatt repül még oroszországi motorral.

Oroszországban a Rostec-konglomerátumhoz tartozó ODK (Egyesült Motorgyártó Korporáció) Aviadvigatyel üzeme által gyártandó új szuper hajtómű, a PD-35-ös – a legnagyobb, amit eddig Oroszországban gyártottak-terveztek – első példányát már 2021 októberében felszerelték a tesztpadra. A hatalmas, 3 méter átmérőjű turbóventilátoros motor körülbelül 35 tonnás tolóerőt fejt ki, de tervezői szerint teljesítményét motorváltozattól függően 28-37 tonna között lehet változtatni. Két ilyen gépszörnyeteg tolóereje emelné a magasba a kínai gépet… Aztán az ukrajnai háború, a motorhoz szükséges eszközök behozatalát tiltó nyugati szankciók betettek a kínai-oroszországi projektnek, Vjacseszlav Boguszlajevet az ukrán tulajdonos-fejlesztőt pedig Kijevben lecsukták. Peking várja, hogy Ukrajna visszaadja neki az annak idején beinvesztált összeget.

Kína évek óta sejtette, hogy az oroszokkal való együttműködés necces lehet. Emiatt még a 2022 februárjában végrehajtott oroszországi támadást megelőző években kísérletet tett arra, hogy megvegye a repülőgép-hajtómű gyártásban akkor világszínvonalat képviselő Motor Szics ukrajnai gyárat. Hathatós amerikai nyomásra az akkori kijevi hatóságok meghiúsították a pekingi terveket. A Motor Szics maradt, hogy aztán gyártó-tervező egységeinek jelentős része – a világ legnagyobb kereskedelmi gépével, az egy példányban létező An–225 Mrijával együtt – áldozatul essen az oroszországi bombáknak, gránátoknak. Hogy a gyárnak a Kijev melletti Gosztomelben lévő központjára Moszkvának is fájt a foga, az is jelezte, hogy az első komoly katonai összecsapások – amelyeket a süvítő lövedékektől néhány méterre lapuló bátor CNN-tudósító, Matthew Chance 2022. február végén egyenesben közvetített – éppen Gosztomelnél a Motor Szics vállalati repülőtere közelében zajlottak le. 

Nem jött jól az oroszországi repülőgépgyártásnak sem a 2022 elején kezdődött háború a Nyugat hathatós, mindenoldalú támogatását élvező ukránokkal. Ukrajna volt a szovjet időkben a hadiipar gerince. Itt, Dnyepropetrovszkban (ma Dnyipro), Nyikolajevszkben (ma Mykolayiv) és Kijevben (ma Kiyv) hadihajó-, repülőgépmotoroktól, egész gépektől kezdve különféle rakétafegyverekig, az óriási interkontinentális ballisztikus rakétákig sok mindent gyártottak. Verhették is a fejüket – utólag – a falba a szovjet idők hadiipari struktúra-tervezői, hogy majdnem minden tojást egy kosárba, Ukrajnába, tettek. A dnyiproi óriásgyárat a minap rombolta le az új rejtélyes oroszországi fegyver, a többtucatnyi robbanófejet 11-szeres hangsebességgel az objektumba vezetett Oresnyik.

Szétválik a világ kereskedelmi-politikai értelemben? Létre jöhet egy hatalmas, önellátó keleti blokk, Kínával, mint gyártó-fogyasztó szuperhatalommal, a lakosságszámot tekintve tizedakkora Oroszországgal, mint tudományos-műszaki-haditechnikai nagyhatalommal, a feltörekvők, Afrika, Latin-Amerika, az arab világ hatalmas piacaival? És létrejön – leapad? – egy többé-kevésbé zárt nyugati piac, amelyen a Nyugat államai elsősorban egymással kereskednek? Utópisztikus, falanszteri kép – de reális.

Kína már ma képes a legtöbb olyan termék előállítására, ami korábban nyugati monopólium volt – és ami a fődolog: ugyanabban a minőségben lényegesen olcsóbban. Remélhetőleg a demokráciában lehorgonyzott szabadpiaci-szabad kereskedelmi elvek ezt a falanszter-víziót nem engedik valósággá válni.