Bankszektor – Régiók harca az európai bankpiacon

A bankszektor helyzete Európában

Nyugat-Európa

Európában a nyugat-európai piac a legkevésbé eredménytermelő, itt találjuk a legalacsonyabb előretekintő árazási szorzókon forgó bankokat. Viszont ezek biztosítják a legmagasabb részvényesi megtérüléseket a befektetőknek. Ez alól kivétel a német bankszektor, amely 2025-ben is komoly kihívásokkal néz szembe. Bár az adósságfékszabályt eltörölték, az idei évet még így is lassú gazdasági növekedés, strukturális problémák és folyamatos piaci bizonytalanságok jellemzik.

A francia bankok 2025-re nyereségességük javulására készülnek, de a szektor ellenálló képessége próbára lesz téve.  Az erős tőkepozíció és a javuló hitelkereslet jobb teljesítményt hozhat a Benelux-államok bankjaiban, bár a nyereségességre némi nyomást gyakorolhat a csökkenő árrés. A bankoknak továbbra is a költségkontrollra, a digitális átalakulásra és a prudens kockázatkezelésre kell összpontosítaniuk.

Dél-Európa

Az összeolvadásokról és felvásárlásokról szóló hírek segítették a dél-európai piac értékeltségét, a régió bankjai már nem olyan olcsók, mint két évvel ezelőtt, az elmúlt öt év legmagasabb árazottsági szorzóin forognak, némileg azonban még elmaradva az európai átlagtól.

Az olasz bankok az elmúlt időszak nagy nyertesei az árfolyamokat tekintve, köszönhetően a magas részvényesi megtérülésnek és a konszolidációs folyamatoknak. 2025-ben is jobban teljesíthetnek európai társaiknál a hitelek fokozatos javulása, a bérek emelkedéséből fakadó vásárlóerő-növekedés és az olasz állampapírok iránti magas külföldi befektetői érdeklődés miatt. Ezeken felül a bankok teljesítményét javíthatják a további konszolidációs törekvések is. Hasonlóan biztató az összkép az ibériai bankszektorban, ahol profitálhatnak a régió gazdasági ellenálló képességéből, a bankok fenntarthatják szilárd jövedelmezőségüket.

És kivételesen jó helyzetben vannak a görög bankok, elsősorban a javuló eszközminőségnek, az erős tőkepuffereknek és a kedvező gazdasági feltételeknek köszönhetően. Ugyanakkor az olyan kihívások, mint a díjplafonok és a kisebb bankoknál fennálló problémák, mérsékelhetik a nyereségesség növekedését. További lendületet a digitális átalakulásra és a vállalati hitelezésre való összpontosítás adhat.

Észak-Európa

Az észak-európai bankok erős tőkemegfeleléssel, a nyugat-európai társaiknál jobb hozamokkal, de magas árazással rendelkeznek. Itt látjuk talán a legmagasabb értékeltségi szorzókat, magasan az egyik legtúlárazottabb piac.

A skandináv gazdaságokban 2025-ben fokozatos fellendülés várható, Svédországban a korábbi lassulásból való kilábalás, míg Dániában és Norvégiában stabil növekedés jöhet. A belföldi keresletet támogató csökkenő infláció ellenére a megemelkedett finanszírozási költségek továbbra is ronthatják a rövid távú növekedési kilátásokat.

Kelet-Közép-Európa

A kelet-közép-európai (KKE) bankszektor az elmúlt időszak egyik slágerpiaca volt. A korábbi alulárazottság már korántsem jellemzi olyan mértékben a régió bankjait, mint például 2024 elején. A régió árazottsági szorzói elérték az európai átlagot, viszont továbbra is vannak olcsó lehetőségek, masszív eredménytermelő képességgel.

A KKE-régióban a frankhitelek körüli mizéria korábban erősen befolyásolta a bankok eredménytermelő képességét, ennek nagy részét azonban mára maguk mögött tudják a bankok, és jelenlegi állás szerint 2026-tól nem jelent további rendszerszintű problémát a lengyel bankszektor számára sem.

A lengyel bankok lehetnek továbbá talán a legnagyobb nyertesei az orosz–ukrán háború fegyverszünetének is, hiszen Ukrajna újjáépítésében a lengyel cégek nagy szerepet vállalhatnak, amit a bankoknak kell megfinanszírozniuk. 

A háború lezárása körüli hírek a régió Oroszországban tevékenykedő bankjai közül a legnagyobb kitettséggel rendelkező Raiffeisen Bankra voltak a legpozitívabb hatással, őket szorosan követte az OTP és az Erste részvényára.

Összességében a kelet-közép-európai bankszektor 2025-ben szilárd teljesítményre számíthat, amit az erős gazdasági alaptényezők és a stratégiai befektetések vezérelnek. A bankoknak azonban gazdasági és geopolitikai kockázatok között kell lavírozniuk.