Európai bankszektor: újra szól a hétlövetű

2024-ben az európai bankindex (SX7P index) rosszabbul teljesített, mint a fejlett világ többi bankindexe. Az alulteljesítés kifejezetten az amerikai elnökválasztás után vált látványossá, amikor az európai bankszektorban az amerikai bankokkal szemben is kialakult egy masszívabb különbség.

A távolodás azért is volt látványos, mert a 2024 előtti tíz évben az eredményarányos részvényármutatóban (P/E) mindig csak szűk különbség volt az amerikai és európai bankszektor között. (A P/E mutató esetében az alacsony érték jelzi, hogy az adott részvény alulárazott, tehát az árfolyamához viszonyítva magas az egy részvényre jutó nyereség.)

Az európai bankokat – főként a gazdaság gyengélkedése miatt – jóval a historikus átlag alatt kereskedték még 2025 elején is, annak ellenére is, hogy az osztalékhozam 3-4 százalékponttal magasabb részvényesi megtérülést eredményezett az amerikai és japán vetélytársaival szemben. 

2025 a feltámadás kezdete az európai bankszektorban

2025. február elején azonban, ahogy a befektetők elkezdtek jobban hinni az európai gazdaságban, és kissé megingott a hitük Trumpban és az amerikai piacban, az alulteljesítés egy varázsütésre megszűnt, és az európai bankszektor magasan túlteljesítette fejlett szektortársait. A 2024-es 8 százalékpontos alulteljesítésből 28 százalékpontos felülteljesítés kerekedett az elmúlt másfél hónapban.

Az árazási szorzók ennek megfelelően kicsit normalizálódtak, bár az európai bankszektor még mindig elmarad az elmúlt 10 éves átlagától, és olcsónak mondható. Az európai makrokörnyezet pedig támogatólag hathat az árfolyamra.

Inflációs várakozások

Európában is véget ért a kamatemelési ciklus 2024-ben, és az EKB a többi fejlett jegybankhoz hasonlóan elkezdett alacsonyabb kamatokat meghatározni. A makrogazdasági elemzők az idei évre egy-két további kamatvágást várnak az EKB-tól, ezzel 2,5–2,25 százalékra mérsékelve az irányadó kamatlábat. A kamatokra leginkább az inflációs várakozások lesznek hatással, melyben stabilitást várnak a legtöbben, továbbá azt, hogy 2025 második felére elérje az EKB 2 százalékos inflációs célját. 

Nemteljesítő hitelek

Az európai bankok számára a nemteljesítő kitettségek (NPE) kihívásokat jelenthetnek, ugyanakkor az általános kilátások relatív stabilnak mondhatók. Bár a tőkefedezettségi arány kismértékben csökkent, a bankok viszonylag erős tőkepufferrel rendelkeztek 2024 végén.

A nemteljesítő hitelek aránya régiónként eltér az EU-ban. A déli államokban továbbra is magasabb, annak ellenére, hogy az elmúlt években nagyfokú figyelmet szenteltek ezek csökkentésére. Az északi területek historikusan is a legjobban állnak, míg a német, francia és belga bankok a nemteljesítők megugrásával szembesültek, kifejezetten az ingatlanszektorban. A két nagyobb kockázati faktor idén a vállalati és a kereskedelmi ingatlanszektor lehet.

A vállalati szektorban az S&P Global és a UBS bank elemzői csapata is a csődesemények arányának a csökkenését várja, kifejezetten a spekulatív vállalatok terén. Ugyanakkor ezeket a cégeket aránytalanul érinti a hitelminősítők tevékenysége. A spekulatív szegmens közel 40 százaléka szembesült hitelminősítői leértékeléssel, és további 20 százalékra negatív kilátást helyeztek.

Az inflációs nyomás okozta magasabb kamatok, a fokozódó amerikai vámháború és a nem várt keresletkiesés Európában potenciális értékromboló hatással járhat.

A kereskedelmi ingatlanoknál is némi javulás látszik, a potenciális csődök és a refinanszírozási nyomás ugyanakkor elbizonytalaníthatják a befektetőket. A Covid okozta magas üresedési arány továbbra is jellemző az európai irodapiacra az alacsony kereslet mellett. Ebből kifolyólag az egyik legnagyobb csődhullám itt képzelhető el a magasabb kamatok, a változó munkaköri folyamatok és egyes piacokon tapasztalható túlkínálat miatt. 

MI és digitalizáció

Az európai bankszektor jelentős digitális átalakuláson megy keresztül 2025-ben. Január közepén életbe lépett az EU pénzügyi ágazat digitális működési rezilienciájáról (DORA) szóló rendelete, amely harmonizálja a különböző típusú pénzügyi szervezetekre vonatkozó szabályokat.

Az elmúlt időszakban egyre nagyobb befektetéseket eszközöltek a bankok a különböző mesterségesintelligencia- (MI) modellekbe és fejlett technológiai megoldásokba, hogy növelni tudják a hatékonyságukat. Az MI-t elsődlegesen a kölcsönök nyújtásánál és utógondozásánál, kockázatelemzések során, az ügyfélelégedettség növelésénél és a meglévő tudás cégen belüli átadásánál használhatják a bankok. 

A digitalizáció új versenyzőket is hozott a pénzügyi szektorba, egyre nagyobb kihívást jelentenek a klasszikus bankoknak a neobankok, az újszerű befektetési platformok és fizetési lehetőségek. A legtöbb bank próbálja felvenni a versenyt a sokkal agilisabb fintech cégekkel, elsődlegesen felvásárlásokkal, de a növekvő kiadások a befektetői megtérülés rovására mehetnek hosszú távon. További kihívást jelenthet a pénzügyi szektor számára a szabályozói környezet változása is, amely próbálja felvenni a digitális világ tempóját. 

Szabályozói környezet

Az európai szabályozói környezetet 2025-ben jelentős reformok és új követelmények jellemzik, amelyek célja a pénzügyi stabilitás, az átláthatóság és a rugalmasság fokozása az egész szektorban.

Az egyik legnagyobb hatással a Basel IV néven ismert szabályozás implementációja lesz a bankrendszerre a következő években. A szabályozás a profitabilitást és tőkemegfelelési célokat figyelembe véve elsődlegesen a bankrendszer pénzügyi és gazdasági stresszhelyzetekkel szembeni ellenálló képességének növelését célozza. Európában a végrehajtási időkeret nagyjából megegyezik, ugyanakkor az EU elhalasztotta a felülvizsgált piaci kockázati standardok végrehajtását, tekintettel a más jelentős joghatóságoknál tapasztalható késedelmekre és az uniós bankok versenyképességére gyakorolt lehetséges hatásokra. 

A szabályozás földrajzi helyzettől, bankmérettől és üzleti modelltől függően eltérő hatást eredményezhet. Földrajzilag a legnagyobb hatást az északi, valamint a belga és a holland bankok szenvedhetik el, míg a nagyobb méretű bankok számára a piaci és operációs kockázatok változása arányaiban is nagyobb hatást eredményez a kisebb bankokkal szemben. A tőkemegfelelési mutató (CET1) leginkább a specializált befektetési intézmények és a belső minősítésen alapuló lakossági bankok területén csökkenhet.

A Basel IV-en túl egyéb szabályozói lépések is érintik idén a bankszektort, az EU az adminisztratív terheket csökkentené, az EKB továbbra is nagy figyelmet fordít a bankok tőke- és likviditási helyzetére. Az Európai Bankfelügyeleti Hatóság (EBA) elindította a 2025-ös uniós szintű stressztesztet, amely a bankok teljesítményét fogja értékelni 2025 és 2027 között az alap- és a kedvezőtlen forgatókönyvek szerint. A teszt 64 bankra terjed ki, amelyek az EU és Norvégia teljes banki eszközállományának 75 százalékát képviselik.

Miközben ezek a szabályozási változások kihívást jelentenek a bankok számára, lehetőséget is kínálnak a megkülönböztetésre és az innovációra. Azok a bankok, amelyek hatékonyan tudnak alkalmazkodni ezekhez az új követelményekhez, versenyelőnyre tehetnek szert.