Bérbenchmarking – felértékelődik a szerepe 2025-ben

A munkáltatók 88 százaléka 10 százalék alatti béremeléssel számol, míg a dolgozók 86 százaléka legalább 11 százalékos növekedést szeretne idén legfrissebb bérfelmérésünk alapján. Sőt, a megkérdezett munkavállalók mintegy fele 20 százalék feletti bérnövekedést vár el. A munkavállalók béremelési igényeinek legmeghatározóbb oka az elmúlt időszakban tapasztalható áremelkedés. Ennek ellenére a Jobtain felmérése szerint a cégek legkevésbé az inflációt veszik alapul a bérfejlesztésnél, inkább figyelik a versenytársakat. A bérbenchmarking szerepe ezért egyre inkább felértékelődik.

Bérbenchmarking – a jó bérpolitika nem csak pénzügyi kérdés

A bérbenchmarking alapvetően azért fontos, mert lehetővé teszi a vállalatok számára, hogy megértsék, hol helyezkedik el a bérezésük iparági és piaci szinten, hogyan alakíthatják a bérpolitikájukat úgy, hogy az versenyképes, motiváló és fenntartható legyen. A bérbenchmarking során a vállalat összehasonlítja a bérszintjét a konkurenciával, így lehetősége nyílik a versenyképes szint megismerésére. A folyamatban a belső egyenlőtlenségek is kezelhetők, hiszen összevethetővé válik az azonos munkakörben dolgozók bére. 

Az eredmény mindenki számára előnyös: csökkennek a bérkülönbségek, kialakítható egy egyenlő és igazságos bérezési politika, amely megfelel a szabályozásoknak. Továbbá áttekinthetők a bérrel kapcsolatos kiadások, és sor kerülhet azok optimalizálására. A jó bérpolitika emellett hozzájárul a vállalati kultúra építéséhez, növeli a munkavállalók elégedettségét, elköteleződését. Segít dinamikusan alkalmazkodni a változó környezethez és hozzájárul a vállalati versenyképességhez.

A bértranszparencia elvárásainak meg kell felelni

Márciusi kutatásunk alapján a cégek egyharmada teljesítményalapú bérstratégiát követ, és nem jelent számukra kihívást az objektív mérőszámok kidolgozása. A vállalatok 45 százaléka csak kisebb módosításokat tervez a bérstruktúrában, viszont 36 százalék egyáltalán nem módosítaná. Az utóbbi arány azért érdekes, mert egyébként az EU bértranszparencia-irányelveinek való megfelelés meglehetősen szigorú feltételeket támaszt a vállalatokkal szemben, amelyek közül az azonos munkáért egyenlő bér elve csak egy a sok közül. Igaz, hogy ezzel kapcsolatban a megkérdezettek 75 százaléka úgy nyilatkozott, már most megfelelnek az egyenlő bérezés alapelvének. 

A cégek egyre nyíltabban nyilatkoznak a bérezési struktúrájukról, a fizetési skálákról, és igyekeznek biztosítani, hogy a munkavállalók tisztában legyenek a bérek alakulásával a különböző pozíciókban. Viszont a számos további, bértranszparenciával kapcsolatos elvárásoknak való megfelelés miatt bizonyos, hogy sok cégnek kell a bérpolitikáját átalakítania. A tehetségek megtartása, illetve a dolgozói elégedettség növelése a cégek harmadának hatalmas kihívás.

2025 egyik fő kérdése: igazodnak-e a béremelések a dolgozók igényeihez?

Egy vállalat bérpolitikájára számos gazdasági, társadalmi és munkaerőpiaci tényező van hatással. A munkaerőpiacon tapasztalható szakemberhiány arra kényszeríti a cégeket, hogy valóban versenyképes béreket ajánljanak. A piaci munkaerő iránti kereslet és a kínálata nagymértékben befolyásolja a bérpolitikát. Hiány esetén magasabb béreket kell ajánlani a tehetségek bevonzására. A versenyképességen túl a vállalatok természetesen figyelembe veszik bérpolitikájuk kialakításánál a munkahelyi környezetet, a fenntartható működést és a közösségi projektekhez való hozzájárulást is. A munkavállalók igényei és elvárásai is hatással lehetnek a bérpolitikára. 

A gazdasági környezet jelenleg nem kedvez a nagyobb béremelésnek, ennek okai az emelkedő munkanélküliség, a vállalati jövedelmezőség csökkenése és a gyengébb gazdasági teljesítmény. A következő év egyik legfontosabb kérdése, hogy megismétlődhet-e az a tendencia, hogy a vállalatok kezdeti alacsonyabb béremelési tervei végül a munkavállalók magasabb bérigényeihez igazodtak.