Bértranszparencia: a nők jelentős hátrányban vannak a munkaerőpiacon, de már nem sokáig
A jövő évtől Magyarországon is hatályba lépnek az unió bértranszparenciáról, vagyis a bérek átláthatóságáról hozott szabályai, amelyek új kihívások elé állítják a munkáltatókat. A HUNAM Personnel Solutions Kft. kutatása arra keresett választ, hogy a magyar vállalatok milyen mértékben készültek fel ezekre a változásokra, és milyen lépéseket tesznek a transzparens bérezési gyakorlat kialakítása érdekében.
A bértranszparencia bevezetésével megszűnne a nők bérhátránya
Az Európai Unióban az Eurostat 2022-es adatai szerint
a nők óránként átlagosan 12,7 százalékkal keresnek kevesebbet, mint a férfiak, és ez a különbség Magyarországon még magasabb, 17,3 százalékos.
Ez a szám rávilágít arra, hogy a nők jelentős hátrányban vannak a munkaerőpiacon, ami hosszú távon nemcsak az egyenlőség szempontjából, hanem gazdaságilag is hatalmas veszteséget jelenthet. Ezt a problémát igyekszik orvosolni az új európai szabályozás, amely a nemek közötti bérkülönbségek csökkentését célozza meg.
A Gender pay gap, vagyis az EU 2023/970 direktíva célja a nemek közötti bérkülönbségek csökkentése és az átláthatóság megteremtése a munkaerőpiacon, mely 2026 júniusától válik hatályossá a magyar jogrendben.
De milyen változásokat hozna ez? A legfontosabb rendelkezések közé tartozik, hogy
- azonos munkáért legfeljebb 5 százalékos bérkülönbség engedélyezett,
- a munkáltatók 2027-től kötelesek jelentést készíteni és biztosítani a hozzáférést a béradatokhoz,
- az álláshirdetésekben kötelező feltüntetni a bérsávokat, és úgynevezett gender-neutral, vagyis nemsemleges álláshirdetéseket kell alkalmazni,
- a munkavállalók jogosultak tájékoztatást kérni az azonos vagy egyenértékű munkakört betöltő kollégáik béréről, a munkáltatónak pedig biztosítania kell az adatokhoz való hozzáférést a jogszabályoknak megfelelő módon,
- emellett a bizonyítási teher megfordul, és a munkáltatónak kell bizonyítania, hogy nem történt bérdiszkrimináció, ellenkező esetben szankciókra számíthatnak.
Mi a helyzet most Magyarországon?
A kutatásában a HUNAM Personnel Solutions Kft. a magyar cégek felkészültségét és stratégiáit vizsgálta, különös figyelmet fordítva arra, hogy milyen lépéseket tesznek a bértranszparencia irányába. A válaszokból kiderült:
bár sok vállalat már elkezdte a szükséges változtatásokat, az iparági különbségek és a vállalatméretek szerinti eltérések még jelentős hatással vannak a helyzetre. A bérsávok alkalmazása például még mindig nem elterjedt, és a bértranszparenciával kapcsolatos hozzáállás is változó.
Az álláshirdetésekkel kapcsolatban az derült ki, hogy a cégek jelentős része még nem alkalmaz bérsávokat az álláshirdetésekben. A válaszadók közel kétharmada nem tünteti fel a bérezési sávokat, ami arra utal, hogy az átláthatóság ezen a téren még nem elterjedt. A legnagyobb eltérés a különböző iparágak között tapasztalható: a gyártás és termelés területén különösen alacsony a bérsávok közzétételi aránya, míg az IT/technológiai szektorban is szembetűnő a bérsávok teljes elmaradása.
Miben segít a bértranszparencia?
A bértranszparencia
nemcsak a munkavállalók elégedettségére van hatással, hanem közvetlenül hozzájárulhat a versenyképesség növeléséhez is. A kutatásban egyre több cég jelezte, hogy a transzparens bérpolitika erősíti a bizalmat és csökkenti a bérrel kapcsolatos bizonytalanságokat.
Ugyanakkor a vállalatok egy része aggódik, hogy az átláthatóság növelése magasabb bérigényeket vonhat maga után, és ezzel a versenytársakhoz való elvándorlás kockázatát is.
A tanulmányból az látszik: a bérkülönbségek csökkentése és a bértranszparencia megvalósítása kulcsfontosságú nemcsak a társadalmi egyenlőség, hanem a gazdasági fejlődés szempontjából is. A vállalatok számára a legnagyobb kihívás nem csupán az új szabályozásnak való megfelelés, hanem a transzparens bérpolitikák bevezetése és azok fenntartása. A kutatás egyértelműen megmutatta: a cégek egyre inkább felismerik a bértranszparencia fontosságát, de sok még a tennivaló a teljes átláthatóság és igazságosság eléréséhez.
