A jövő évtől Magyarországon is hatályba lépnek az unió bértranszparenciáról, vagyis a bérek átláthatóságáról hozott szabályai, amelyek új kihívások elé állítják a munkáltatókat. A HUNAM Personnel Solutions Kft. kutatása arra keresett választ, hogy a magyar vállalatok milyen mértékben készültek fel ezekre a változásokra, és milyen lépéseket tesznek a transzparens bérezési gyakorlat kialakítása érdekében.
Az Európai Unióban az Eurostat 2022-es adatai szerint
a nők óránként átlagosan 12,7 százalékkal keresnek kevesebbet, mint a férfiak, és ez a különbség Magyarországon még magasabb, 17,3 százalékos.
Ez a szám rávilágít arra, hogy a nők jelentős hátrányban vannak a munkaerőpiacon, ami hosszú távon nemcsak az egyenlőség szempontjából, hanem gazdaságilag is hatalmas veszteséget jelenthet. Ezt a problémát igyekszik orvosolni az új európai szabályozás, amely a nemek közötti bérkülönbségek csökkentését célozza meg.
A Gender pay gap, vagyis az EU 2023/970 direktíva célja a nemek közötti bérkülönbségek csökkentése és az átláthatóság megteremtése a munkaerőpiacon, mely 2026 júniusától válik hatályossá a magyar jogrendben.
De milyen változásokat hozna ez? A legfontosabb rendelkezések közé tartozik, hogy
A kutatásában a HUNAM Personnel Solutions Kft. a magyar cégek felkészültségét és stratégiáit vizsgálta, különös figyelmet fordítva arra, hogy milyen lépéseket tesznek a bértranszparencia irányába. A válaszokból kiderült:
bár sok vállalat már elkezdte a szükséges változtatásokat, az iparági különbségek és a vállalatméretek szerinti eltérések még jelentős hatással vannak a helyzetre. A bérsávok alkalmazása például még mindig nem elterjedt, és a bértranszparenciával kapcsolatos hozzáállás is változó.
Az álláshirdetésekkel kapcsolatban az derült ki, hogy a cégek jelentős része még nem alkalmaz bérsávokat az álláshirdetésekben. A válaszadók közel kétharmada nem tünteti fel a bérezési sávokat, ami arra utal, hogy az átláthatóság ezen a téren még nem elterjedt. A legnagyobb eltérés a különböző iparágak között tapasztalható: a gyártás és termelés területén különösen alacsony a bérsávok közzétételi aránya, míg az IT/technológiai szektorban is szembetűnő a bérsávok teljes elmaradása.
A bértranszparencia
nemcsak a munkavállalók elégedettségére van hatással, hanem közvetlenül hozzájárulhat a versenyképesség növeléséhez is. A kutatásban egyre több cég jelezte, hogy a transzparens bérpolitika erősíti a bizalmat és csökkenti a bérrel kapcsolatos bizonytalanságokat.
Ugyanakkor a vállalatok egy része aggódik, hogy az átláthatóság növelése magasabb bérigényeket vonhat maga után, és ezzel a versenytársakhoz való elvándorlás kockázatát is.
A tanulmányból az látszik: a bérkülönbségek csökkentése és a bértranszparencia megvalósítása kulcsfontosságú nemcsak a társadalmi egyenlőség, hanem a gazdasági fejlődés szempontjából is. A vállalatok számára a legnagyobb kihívás nem csupán az új szabályozásnak való megfelelés, hanem a transzparens bérpolitikák bevezetése és azok fenntartása. A kutatás egyértelműen megmutatta: a cégek egyre inkább felismerik a bértranszparencia fontosságát, de sok még a tennivaló a teljes átláthatóság és igazságosság eléréséhez.
Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.