Keresztárazás: egyelőre tartózkodnak tőle az üzletek, de a kormányzat a jövőben is kiemelten figyel ennek ellenőrzésére

Az élelmiszerárak éves bázison történő emelkedése a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) statisztikái alapján az előző év decemberi 5,4 százalékról 2025. januárjában 6 százalékra, majd februárban 7,1 százalékra nőtt. Az áremelkedési dinamika gyorsulása és a március első harmadában megfigyelt áremelkedések tükrében 9 százalék közelébe emelkedett a márciusi adattal kapcsolatos várakozás. Az élelmiszerárak gyorsuló növekedésére válaszul 2025. március 17-től árréscsökkentő intézkedés került bevezetésre 30 élelmiszer-termékkörre vonatkozóan, amely rögzíti, hogy a szabályozással érintett termékek esetében a kereskedő által alkalmazott árrés a januári átlagos árrés, de legfeljebb 10 százalék lehet.

Az árréscsökkentés hatásainak elemzéséhez az online Árfigyelő rendszer adatai kerültek felhasználásra, ugyanis azok lehetőséget adnak az árak folyamatos, napi szintű követhetőségére, és az itt megjelenő termékek súlya a KSH fogyasztói kosarában a kiskereskedelemben elérhető élelmiszerek több mint 50 százalékát lefedi. Az árréscsökkentés bevezetésének kezdetétől 2500 termék ára frissül napi rendszerességgel az Árfigyelőben, amelyből közel 1000 termék tartozik az árréscsökkentés hatálya alá.

Az intézkedés bevezetése óta eltelt mintegy két hónap alatt az online platformon követett, árréscsökkentéssel érintett termékek több mint 90 százalékának mérséklődött a fogyasztói ára. A május 12-i adatok alapján 909 termék lett olcsóbb, 32 termék ára változatlan volt, illetve 50 termék esetében áremelkedés volt megfigyelhető. Az utóbbiak hátterében elsősorban a március 13-i referencianapon érvényes akciók állnak, amelyek végét követően a termékek árai az akciók előtti magasabb szintre kerültek. Az árréscsökkentés szabályozása alá tartozó élelmiszerek árai május 12-ig átlagosan 19,7 százalékkal mérséklődtek az intézkedés bevezetését megelőző március 13-i bázisnaphoz képest. Az árréscsökkentés kezdete óta a szabályozás alá eső termékek esetében nem voltak jelentős és széles körű áremelések, ezt bizonyítja az is, hogy szinte hétről hétre nőtt az átlagos árcsökkenés mértéke.

1. ábra: Az árréscsökkentett élelmiszerek átlagos árcsökkenése (március 13-hoz viszonyítva)

Az intézkedés hatása a KSH inflációs mutatóiban is jelentkezett, márciusban a korábbi várakozásoknál kedvezőbb szinten, 7 százalékon alakult az élelmiszerek éves alapú áremelkedése, annak ellenére, hogy a március 17-i bevezetés mindössze a KSH adatfelvételének utolsó napjait érintette. Ezt követően, áprilisban éves alapon 5,4 százalék volt az élelmiszer-infláció, míg márciushoz képest 1,3 százalékkal csökkent az élelmiszerek árszínvonala.

Bár az inflációs mutatók csökkentek az intézkedés hatására, sokszor felmerül a kérdés, hogy az üzleteknél milyen reakciót váltott ki az árréscsökkentés a szabályozáson kívül eső termékeik árazását illetően, vagyis van-e keresztárazás. Az ennek meghatározásához szükséges számítások alapját a KSH adataival történő összevethetőség érdekében kiemelten a március 1. és április 20. közötti időszak adatai szolgáltatják. A keresztárazás feltárásakor egyrészt az intézkedés óta eltelt időszak árváltozásai (ebben az esetben a március 17. és április 20. közötti időszak), másrészt a havi alapú átlagos árváltozás (KSH módszertanát követve a márciusi és áprilisi hónapok 1-jétől 20-ig tartó időszakai közötti átlagos árváltozás) is meghatározásra kerül, ugyanis ezek különbözete jól szemlélteti, hogy az árváltozásnak megközelítőleg mekkora része tulajdonítható átmenetinek, azaz egy-egy korábbi akció vagy kiárusítás hatásának.

Az Árfigyelőben több mint 1400 olyan termék ára figyelhető meg, amelyek nincsenek az árréscsökkentés hatálya alatt, és már az árréscsökkentési szabályozás kezdetén is megjelentek a rendszerben. 

Általánosságban elmondható, hogy a nem árréscsökkentett termékeknek az egyes heti vizsgálatok alkalmával kevesebb mint 25 százaléka olyan, amelynek a bázisnapi árakhoz képest magasabb az ára. Emellett a szabályozás hatálya alá nem tartozó termékeknek mintegy 15 százaléka olcsóbb, illetve megközelítőleg 60 százalékának változatlan az ára az egyes heteken.

A március 13-i referencia-időpont és április 20-a között a nem árrésszabályozott élelmiszerek esetében átlagosan 1,3 százalékos áremelkedés volt. Ugyanakkor az Árfigyelő adataiból számított havi alapú átlagos árváltozás alapján márciusról áprilisra mindössze 0,7 százalékkal drágultak ezek a termékek, így a két érték közötti 0,6 százalékpontos eltérés (áremelkedés) a referencia-időpont napján történő akcióknak, illetve kiárusításoknak tulajdonítható. Következtetésként levonható, hogy a március 13. és április 20. közötti áremelkedésnek megközelítőleg fele a különböző átmeneti kedvezményektől szűrt, úgynevezett tényleges áremelkedés.

A KSH egyes termékekre vonatkozó részletes adatai is megerősítik, hogy az Árfigyelőben 2025. március 13. óta tapasztalt átlagos áremelkedésnek csak egy része (0,8 százalék) köthető a platformon megfigyelt, de árrésszabályozás alá nem tartozó termékek tényleges áremelkedéséhez.

1. táblázat: Az áprilisi havi alapú átlagos, valamint az árrésszabályozás előtti bázisnaphoz viszonyított árváltozások

A május 12-i adatok alapján március 13. óta a nem árrésszabályozott élelmiszerek ára átlagosan 2 százalékkal emelkedett, így a fent levont következtetést alapul véve 1,1-1,2 százalék közelében volt a tényleges áremelkedés.

Az átlagos árváltozást felfelé húzó áremelkedések elsősorban a zöldségeknél és a gyümölcsöknél figyelhetők meg, így az alma, egyes mediterrán gyümölcsök, a fejes káposzta, illetve a vöröshagyma esetében. Ezeknél a termékkategóriáknál a május 12-i adatok alapján az átlagos áremelkedés meghaladja a 10 százalékot március 13-hoz viszonyítva. Ugyanakkor még az ilyen mértékű áremelkedéssel érintett termékek esetén sem jelenthető ki, hogy keresztárazás eredményezte, illetve a termékkategóriák szerinti bontás alapján itt is elmondható, hogy a havi alapú átlagos árváltozás a legtöbb esetben kisebb volt, mint a két időpont közötti áremelkedés.

Következtetésképpen elmondható, hogy érdemi keresztárazás egyelőre nem látszik a kiskereskedők részéről az Árfigyelő és a KSH adatait vizsgálva. A kormányzat a jövőben is minden eszközével követi az árréscsökkentés hatálya alá tartozó, és a hatályán kívül eső termékek fogyasztói, illetve beszerzési árainak alakulását is. Az árréscsökkentés alá tartozó termékeknél történő esetleges áremelkedések a beszállítók áremeléseire engednek következtetni, míg a szabályozás alá nem tartozó termékek áremelkedésének esetében a fogyasztói árak és a beszerzési árak alakulásának összevetése a kiskereskedelemben történő keresztárazást jelezheti.

A cikket írta: Gerlaki Bence, a nemzetgazdasági  adóügyekért, fogyasztóvédelemért és kereskedelemért felelős államtitkár, valamint Talián Izabella, a kereskedelempolitikai főosztály főosztályvezetője