A magyar ipari termelés 2023 júliusában 2,6 százalékkal maradt el az előző év azonos időszakától. 2023 eleje óta tapasztalható az ipari termelés éves volumenének csökkenése, a visszaesés mértéke 2023 áprilisában volt a legnagyobb, azóta azonban folyamatosan javuló tendenciát figyelhetünk meg. Az ipari termelés visszaesése alapvetően a belföldi értékesítés 11 százalékos csökkenésére vezethető vissza, az exportértékesítések esetén ennél kedvezőbb képet láthatunk a legfrissebb adatok alapján. 

A belföldi értékesítések mérséklődésében kétségtelenül meghatározó szerepe van az alakulásának. Az orosz–ukrán háború kirobbanása, valamint a káros brüsszeli szankciók hatására világszerte elszabaduló energiaárak szankciós inflációhoz vezettek, melyre a háztartások fogyasztásuk visszafogásával reagáltak, mindez pedig a belföldi kereslet csökkenését eredményezte. Emellett az infláció miatti magas nominális kamatok jelentősen megdrágították a hitelfelvételt, ami a hitelkereslet drasztikus visszaesését, a beruházások elhalasztását eredményezte. 

Fotó: Kallus György / Világgazdaság

Felmerül kérdésként, hogy vajon azonosíthatók-e olyan tényezők, amelyek az egyes iparágak eltérő teljesítményét magyarázzák. 

A részletes júliusi iparági adatokat megvizsgálva elmondható, hogy szoros kapcsolat figyelhető meg az egyes ágazatok teljesítménye és azok energiaintenzitása között. 

Energiaintenzívnek azokat az ágazatokat nevezzük, amelyek esetén az árbevétel-arányos energiaköltségek 2021-ben meghaladták a 3 százalékot. Az egyes ágazatokat megvizsgálva jól látható, hogy érdemi növekedést csak a nem energiaintenzív ágazatok tudtak felmutatni. Ilyen ágazatok a közúti járműgyártó szektor, az akkumulátorgyártást is tartalmazó villamos berendezéseket gyártó ágazat, valamint gyógyszergyártó szektor. Utóbbi esetén az exportértékesítésnek köszönhetően kimagasló, 20 százalék fölötti ipari termelés növekedést tapasztalhattunk júliusban.

Az energiaintenzív szektorokban a megugró energiaárak miatt szinte mindenhol a termelés csökkenését lehetett megfigyelni 2023 júliusában az előző év azonos időszakához viszonyítva (ez alól a minimális teljesítményjavulást mutató papírgyártó ágazat a kivétel). Látványos csökkenés tapasztalható a rendkívül energiaintenzív ágazatnak tekinthető építőalapanyag-ipari ágazatokban, a vegyiparban, és a jelentős, közel 8 százalékos súllyal rendelkező élelmiszeriparban is.

Az ipari termelés változása és az energiaintenzitás ágazati bontásban
 

Az energiaintenzitás termelésre gyakorolt hatását a kormány már 2022-ben azonosította, ezért több intézkedést is tett a megugró energiaköltségek negatív hatásának tompítása, valamint a munkahelyek és a gazdasági teljesítmény megvédése érdekében. Elsőként 2022 októberében elindította a Feldolgozóipari KKV Energiaköltség és Beruházás Támogatási Programot, amely célzottan a feldolgozóipar támogatására irányult, majd az idei év elején kibővült a szálláshely-szolgáltató és vendéglátó szektorokkal.

Ezt követően a kormány 2023 áprilisában – a korábban végső menedékes jogintézményre jogosult – magas áron rögzített „váltófix” szerződéssel rendelkező vállalkozások számára biztosított kedvezőbb árú energiaszerződést. További támogatásként 2023 második félévére a kormány nettó 200 euró/megawattóra áron maximalizálta a fizetendő villamosenergia-díjat a feldolgozóiparral, szálláshely-szolgáltatással, valamint raktározással, szállítással foglalkozó vállalkozások esetében. A lépés összességében 40 milliárd forintos segítséget jelent 5 ezer cég számára.

A fenti intézkedések döntően a kis- és középvállalati szektort segítették, a gyors és jelentős hatású kormányzati lépéseknek köszönhetően elkerülhetővé vált egy jelentősebb termelés-visszaesés, illetve csődhullám is.

Habár az ipari termelés továbbra is elmarad az egy évvel ezelőtti termelési szinttől, nemzetközi összehasonlításban ez nem bizonyul kiugró mértéknek. 

Az ipari termelés a visegrádi országokban, illetve a legfontosabb exportpiacunkon, Németországban is elmaradt 2023 júliusában az előző év azonos időszakától. Az ipari termelés volumene Szlovákiában 5,4, Csehországban 2,8, Lengyelországban 2,7 és Németországban 2,6 százalékkal csökkent éves szinten. Eközben Magyarország ipari termelése már 2023 áprilisa óta folyamatosan javuló tendenciát mutat, ami a fenti országok egyikéről sem mondható el.

Az ipari termelés volumenindexe, változás az előző év azonos időszakához képest