Egyre ijesztőbben mozog a forint árfolyama az elmúlt napokban, miközben az állampapír-piacon is fokozódik a feszültség. Az euró jegyzése 310 forint fölé emelkedett, ám az MNB nem érzi úgy, hogy bármi is veszélyeztetheti a kamatcsökkentési ciklus folytatását.
Balog Ádám, a jegybank alelnöke nemrég arról beszélt, hogy 310 forintos eurónál sem lép az MNB, ha nincs inflációs hatása a forintesésnek, és a pénzromlás felerősödésétől aligha tartanak a központi banknál. Pleschinger Gyula, a Monetáris Tanács tagja pedig érzékeltette, hogy az MNB-nek csak inflációs célja van, és semmi más. Ez igaz, a monetáris politika döntési keretrendszerének a 3 százalékos inflációs célértékre kell fókuszálnia, ám most egyre inkább felélednek a pénzügyi stabilitási kockázatok.
Eddig nem volt nehéz azt gondolni, hogy a kamatvágási ciklus történelmi siker. Rengeteg pénzt nyomtatott a Fed, és jele sem volt annak, hogy a befektetők elfordulnak a kockázatos eszközöktől. A kamatvágás folytatásának mindig muníciót adott, hogy a piac nem - vagy csak láthatatlan kezével – büntetett érte, hiszen a hozamvadászat tartott.
Most viszont eljött a büntetés ideje. A kockázatkerülésé – amit a Fed lépései is kiválthatnak –, és most kiderül, hogy kik a leggyengébb láncszemek. Akár belpolitikai feszültség, akár a megbomlott egyensúly, akár a monetáris politika hitelvesztése, és akár a túlzott kamatvágás miatt is célkeresztbe kerülhet egy ország.
Most úgy tűnik, hogy Magyarország is célponttá vált. Akár a nagy jegybanki tartalékból is elégetünk pár milliárd eurót a forint védelmére, de ha ez előbb apad veszélyes szintre, mintsem javul a külpiaci környezet, akkor a piac nyer. Az intervenció pedig amúgy sem lenne túl hiteles egy kamatvágási ciklus közepette.
Egyszer bejött a török kártya, amikor – Ankarához hasonlóan – eljátszottuk, hogy megállapodunk az IMF-fel, majd a piaci feszültség oldódásával lemondtunk a védőhálóról. Másodszorra a törököknek nem vált be, hogy „kibekkelik” a nehéz időket, és jött a drasztikus kamatemelés. Most Matolcsyékon a világ szeme.
