Több fixálással a vállalati versenyképességért
Az elmúlt hetekben egymást követték a kedvező hazai hírek. Gazdaságunk 4,8 százalékkal bővült az idei év második negyedévében, növekedési mutatónk – Máltától és Lengyelországtól kevéssel elmaradva – a kontinens harmadik legdinamikusabb adatának bizonyult. Növekedésünk széles alapokon nyugszik. Az exportértékesítések folyamatos emelkedése mellett a fogyasztás és a beruházások is stabilan bővültek. A hosszabb távú növekedési képességünket meghatározó beruházások esetében az év első felében mért 16 százalékos adatnál jobbat csak Szlovákiában regisztráltak.
A makrogazdasági adatokkal összhangban a hitelpiac is a dinamikus felívelés fázisában van.
A második negyedéves adatok szerint a vállalati hitelek állománya 12, míg a kis- és középvállalatoké (kkv) 16 százalékkal haladta meg az egy évvel ezelőtti értéket.
Mint mindig, ezúttal is érdemes az adatok mélyére is tekinteni. Különösen abban az esetben, ha a versenyképességi fordulat és hazánk fenntartható felzárkózási pályájának legfontosabb pilléreit keressük. A hatékony pénzügyi rendszernek minden felzárkózási modellben kiemelt szerepe van. A pénzügyi közvetítők feladata, hogy a kockázatokat megfelelően azonosítva széles körben elérhető, kiszámítható és minél olcsóbb forrásokkal lássák el a gazdaságot, támogatva a beruházásokat és az innovációt.
A legutóbbi globális pénzügyi válság óta eltelt egy évtizedben számos példa mutatta, hogy a hagyományosan bankközpontú európai modellben a hitelforrások hiánya vagy nem megfelelő szerkezete tartósan a beruházások és a növekedés gátjává válhat.
Bár az adatok még épp napsütéses időt jeleznek, azonban számos elemzés szerint a horizonton már fel-feltűnnek a világgazdasági konjunktúrát veszélyeztető sötét fellegek. Ennek megfelelően egy proaktív gazdaságpolitikának már most érdemes felkészülnie a viharosabb időkre is.
A hitelpiacok – mind mennyiségileg, mind minőségileg – megfelelő működésének biztosítása 2013 után központi szerepet kapott a Magyar Nemzeti Bank döntéseiben. A Növekedési hitelprogram (NHP), a devizahitelek forintosítása, a bankok portfóliótisztításának ösztönzése egyaránt hozzájárult ahhoz, hogy a hazai hitelpiac fagyott állapotból stabilan növekvő fázisba kerüljön. A banki hitelaktivitás élénkülésével a hangsúly fokozatosan az egészséges szerkezetű hitelezés biztosítására került.
A prudenciális szabályok a túlzott kockázatvállalás elkerülésében segítenek, míg a minősített fogyasztóbarát lakáshitel termékeinek bevezetése a hiteltörlesztés kiszámíthatóságát növeli. Utóbbi lépés népszerűségét mutatja, hogy
az újonnan felvett lakáshitelek immár több mint 80 százaléka legalább egy évig rögzített kamatperiódusú.
A kamatfixálás elterjedtsége a vállalati hiteleknél azonban lényegesen alacsonyabb. Az NHP lezárultával a piac egyre inkább a változó kamatozású hitelek irányába mozdult el. A hitelpiac rezdüléseire leginkább érzékeny hazai kkv-k esetében a legalább egyéves kamatfixálású hitelek aránya mindössze 16 százalék.
Hazánk jövőbeli versenyképességének kulcsa a kkv-k modernizálása és termelékenységük javítása.
Tekintve, hogy az új beruházásokat, az új technológiák megvásárlását a szektor a jövőben is döntően banki hitelekből fedezheti, fontos lenne, hogy a hitelkiáramlás szerkezete is a kiszámíthatóbb, hosszabb kamatfixálású hitelek javára változzon.
A vállalati hitelpiacon eredendően magasabb a változó kamatozású hitelek aránya. A fejlettebb nyugat-európai piacok tapasztalatai alapján az éven túli kamatfixálással rendelkező kkv-hitelek arányának megduplázása – az új kibocsátásokban – hazánkban is elérhető, ami egyben a törlesztések kiszámíthatóságát és a versenyképességünket is megfelelően javítaná.
