Ukrajnában már harmadik éve tombol a háború. Az ország gazdasága 2022-ben gyakorlatilag összeomlott, a GDP csak abban az évben 29 százalékkal zuhant, és azóta se állt talpra. Az államadósság a GDP 100 százaléka, az ukrán költségvetésnek pedig csaknem felét a nyugati támogatások teszik ki. Az ukrán gazdaság gyakorlatilag lélegeztetőgépen van, a kérdés pedig az, hogy mi lesz az országgal, ha véget ér a háború.

Ukrajna legnagyobb távlati problémája a lakosság fogyása. A háború miatt legalább 10 millióan elhagyták az országot, a születésszám drasztikusan lecsökkent, és sokan a fronton vagy az orosz támadásokban vesztették életüket. Az egykor körülbelül 50 milliós ország népessége megfeleződött, így a harcok végeztével kevés lesz az ukrán kéz, akik részt vehetnek az ország újjáépítésében.

Márpedig Ukrajnát újjá kell majd építeni, és a nemzetközi közösség legtöbb tagja árgus szemekkel figyeli, hogy mikor teheti be a lábát az országba ebből a célból. Aki újjáépíti Ukrajnát, annak hatalmas befolyása lesz az országra, és erre a befolyásra sokan vágynak. A legnagyobb szereplők természetesen az Egyesült Államok és Kína, de mellettük számos nemzet szeretne kisebb-nagyobb mértékben részt venni a munkában, hogy a jövőben várható fontos kérdések eldöntésekor helyet kapjanak az asztalnál.

Ukrajna és Oroszország a háború vesztesei, de kik a nyertesek?

A háború résztvevői igazából csak veszítenek ezzel a harccal, hiszen gazdaságuk megszenved minden egyes napot a háborúban. Viszont ez nem jelenti, hogy ne lennének nevető felek a háttérben.

Példaként lehet említeni a német hadi- és járműipari vállalatot, a Rheinmetallt, amelynek részvényárfolyama a háború alatt kilencszeresére nőtt. Hasonló nyertes Norvégia, hiszen az északi ország rengeteget nyer azzal, hogy az Európai Unió egyik legnagyobb beszállítójává vált az energiahordozók terén. Ki lehet még emelni Lengyelországot, ahol az ukrán menekültek áradata megoldást nyújtott a munkaerőhiányra.

Az orosz jegybank kiválóan felkészült a háború kezelésére

Természetesen Oroszország gazdasága is megszenvedi a háborút, bár első ránézésre ezt nem is lehetne megmondani. A 2022-es 1,2 százalékos GDP-csökkenést a következő években 3,6, illetve 4 százalékos bővülés követte. Pásztor Szabolcs szerint ennek egyik magyarázata az orosz jegybank kiváló stratégiája. A központi bank a szakértő szerint már a 2014-es krími események után elkezdett dolgozni forgatókönyveken arra az esetre, ha az ország kereskedelmi kapcsolatai megszakadnának. Ez az előrelátás segített megtámasztani a rubelt, ami jót tett Oroszország gazdaságának.

Másik jelentős szempont a kapcsolatok átrendeződése. Oroszország korábban ki volt téve a nyugati késztermékeknek, melyektől elesett a háború kirobbanása után. Ekkor fonták szorosabbra a kereskedelmi kapcsolatokat Kínával. Peking kiváltotta a nyugati termékeket az orosz piacon, így ma az átlag orosznak csak az tűnhet fel, hogy német autók helyett több a kínai kocsi az utakon.

További részletek a beszélgetés tartalmából:

• Az ukrán gazdaság három évvel ezelőtt összeomlott. Létezik visszaút? (01:15)
• Az ukrán lakosság eltűnése az ország jövőjét is veszélybe sodorhatja (06:40)
• Oda a mezőgazdaság, oda a jövő (09:00)
• Az ukrán gazdaságot már csak a lélegeztetőgép tarja életben (12:55)
• Ki építheti újjá Ukrajnát? (17:00)
• Milyen állapotban van az orosz gazdaság? (20:30)
• Oroszország Achilles-sarka a kínai függőség (28:00)
• Meddig lesz képes Európa nyitva tartani a pénzcsapokat Ukrajna számára? (34:00)
• Kik a háború valódi nyertesei? (36:30)
• Vaj vagy ágyú? (39:50)
• Hosszú távon fűtheti az orosz gazdasági a hadiipar? (43:20)

A korábbi podcastjeinket itt hallgathatják meg.