Kedvezően alakult a bruttó hazai termék az első fél évben. A nemzetközi összehasonlításban is kimagaslóan, 6,2 százalékkal növekedett az előző év azonos időszakához képest (az EU 3,7, az USA 6, Japán 0,8 százalékos növekedési ütemet produkált). A fél éven belüli tendencia viszont csökkenő volt: az első negyedévben 6,6, a másodikban 5,9 százalékos a bővülés dinamikája -- derül ki a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) első fél évet értékelő tájékoztatójából. Változatlanul világgazdasági trend, hogy a külkereskedelem sokkal erőteljesebben fejlődik, mint a GDP-ben mért gazdasági teljesítmény.

A gazdasági konjunktúra Magyarországon továbbra is töretlen, az ipari termelés növekedési üteme 18 százalékkal haladta meg a tavaly júliusit. A húzóerő változatlanul az ipari exportértékesítés, ami január--júliusban 30 százalékkal nőtt egy év alatt. A belföldi kereslet bővülésének dinamikája viszont lassuló tendenciájú, ami legjobban a nem tartós fogyasztási javaknál volt érezhető. Az építőipar viszont tovább folytatta a szárnyalást. Az ágazat a szezonálisan és a munkanapokkal kiigazított index alapján júniusban 8 százalékkal múlta felül az előző havit. A kiskereskedelmi forgalom volumene az első hét hónapban 2,5 százalékkal nőtt. A forgalom szerkezetében emelkedett a tartós fogyasztási cikkek és az építőanyagok súlya.

A külkereskedelmi áruforgalmat tekintve január--júliusban dinamikus bővülés jellemezte mind az exportot, mind az importot. A volumen növekedésének üteme az előbbinél 20, az utóbbinál 18 százalékos volt. A folyó dollárban mért dinamika viszont mind a kettőnél 14 százalékos értéket mutatott, ahol a kiviteli többlet eltűnését a dollár erősödésére és a cserearányaink romlására lehet visszavezetni. A külkereskedelmi passzívum az első hét hónapban 340 millió dollárral (több mint 150 milliárd forinttal) nőtt az előző időszakhoz képest. Ennek hátterében a nyersolaj árának megugrása áll, 450 millió dollár veszteséget okozva ezzel a magyar gazdaságnak.

A folyó fizetési mérleg negatív egyenlege január--júliusban 852 millió euró volt, ami 407 millióval kevesebb, mint az elmúlt évben. A passzívum csökkenését főleg a szolgáltatások, ezen belül az idegenforgalom kedvező alakulása idézte elő. Ugyanakkor nagy visszaesés tapasztalható a működőtőke-beáramlásban és a portfólióbefektetésekben. Az államháztartás konszolidált hiánya az első nyolc hónapban a tavalyi 429 milliárdról 234 milliárdra csökkent. A kedvezőbb egyenleg a bevételeknél kisebb ütemben emelkedő kiadásoknak tudható be.

Továbbra is csökken a A május--júliusban mért munkanélküliségi ráta 6,5 százalék volt, 0,4 százalékponttal kevesebb a tavalyinál. Az első hét hónapban a teljes munkaidőben dolgozók havi bruttó átlagkeresete 83 ezer, nettó átlagkeresetük 53 ezer volt, az utóbbinál ez nominálisan 11,3, reálértéken számolva 1,6 százalékos növekedést jelent. A legnagyobb reálkereset-emelkedés (5,2 százalékos) a pénzügyi tevékenységben volt.

A termelői árak jelentős drágulása tapasztalható júliusban az egy évvel korábbiakhoz képest. A növekedés elsősorban a vegyipar 40 százalékos áremelkedésének a következménye, de a mezőgazdasági árak is megugrottak az alacsony bázisnak köszönhetően. A fogyasztói árdrágulás dinamikája az első nyolc hónapot tekintve elmaradt az ipari termelői árak január--júliusi ütemétől, az előbbi 9,5, az utóbbi 10,9 százalékkal haladta meg a tavalyit.