Elszámolható lenne a k+f ráfordítások 200 százaléka

A kormány Tudomány és technológiapolitika 2000 (TT) című dokumentuma megfogalmazza a hazai tudomány, technológia és innováció hosszú távú fejlesztési programját. A cél többek között a versenyképes gazdaság kialakítása, ezen keresztül pedig a lakossági életminőség javítása.



A TT részeként a fiatal tehetségeknek itthon kell tudományos karrierlehetőséget biztosítani, ezért rövidesen megindul számukra egy életpályaprogram kidolgozása. Az oktatói területen jövőre várható béremelésnél kiemelt figyelmet kapnak majd a jövedelemszerzésben hátul kullogó tanársegédek -- tájékoztatta lapunkat az OM illetékes államtitkár-helyettese. Mint Szabó Gábor hangsúlyozta, a tervek szerint az oktatók után a kutatásban dolgozók is kapnak majd pótlékokat, s cél lesz a teljesítményfüggő jövedelmezés is.



A teljes magyarországi k+f ráfordítás 60 százaléka a központi költségvetésből származik. A kiadásokon belül azonban meg kell kétszerezni az alapkutatásokra szánt pénzek arányát, hogy elérjék az összesített k+f kiadásokon belüli 20-25 százalékot.



Mint lapunk arról korábban már beszámolt, a gazdaság és a költségvetés együttes kutatási és fejlesztési ráfordításának 2002-re fokozatosan el kell érnie a GDP 1,5 százalékát, mégpedig a magánszféra bevonásával. A vállalkozásoknak a hazai k+f-hez való hozzájárulását a fejlett gazdaságokban általános 55-80 százalék közelébe, azaz mintegy 50 százalékra kell emelni.



E téren már születtek eredmények -- emlékeztetett a helyettes államtitkár. Egy két éve indult program szerint a legalább 500 millió forintos k+f beruházást indító cégek, amelyek legalább 30 kutatót alkalmaznak minimum 3 évig, beruházásuk 20 százalékát (de legfeljebb 250 millió forintot) vissza nem térítendő támogatásként kaphatják meg. E célra az elmúlt két évben 800-800 millió forintra lehetett pályázni. A nyertesek között van a Knorr-Bremse, a Siemens és a Nokia. Rövidesen várható az idei eredményhirdetés is.



Az innovációbarát környezet megteremtése érdekében a vállalkozások k+f ráfordításainak költségként való, jelenleg 120 százalékos mértékű elszámolási lehetőségét a jövő évre vonatkozó adótörvény tervezete már 200 százalékra emeli -- tudtuk meg Szabó Gábortól.



A TT szól az úgynevezett "magvető tőke", azaz az induló, innnovatív vállalkozások számára rendelkezésre álló pénz odaítélési rendszerének tervezett kidolgozásáról is. Várhatóan támogatást kapnak a kis- és középvállalkozások a diplomások foglalkoztatásához is.



Magyarország tudományos szempontból már az Európai Unió tagja, hiszen tavaly csatlakozott annak V. keretprogramjához -- közölte Szabó. Fizeti a tagsággal járó (s a GDP alapján megállapított) összeget is, bár ez még töredéke a 2002-re fokozatosan elérendő összegnek. Addig azonban meg kell tanulnunk pályázni, mert a programban való részvételünk ráfizetéses, ha nem "nyerjük vissza" legalább azt, amit befizettünk. Ellenkező esetben a profi pályázók, például a finnek kutatásait finanszírozzuk magyar pénzből. A helyettes államtitkár szerint eddig jó a "visszanyerési arány".



Az ország regionális k+f bázissá alakulását lesz hivatott szolgálni a kidolgozandó Szent-Györgyi Albert-ösztöndíj, amely a német Humboldt-ösztöndíjhoz hasonlóan vonzaná a külföldi kutatókat.



Bár öregbíti a magyarországi oktatás hírnevét, ha hazai kutatók külföldön érnek el tudományos eredményeket, annyira hátrányos is, hogy nem itt érik be az képzés gyümölcse. Szabó Gábor szerint azonban a szellemi tőke kiáramlását lassítját a vonzó hazai álláslehetőségek. Ezeket persze nem elsősorban a hazai kutatóhelyek, hanem a cégek kínálják.



Van azonban egy ellentétes irányú folyamat is: a Magyarországon tanuló külföldiek nagy része hajlamos itt maradni kutatóként az egyetem befejezése után. Legtöbbjük -- nyelvi okokból -- a szomszédos országok magyar nemzetiségéből érkezik, így ittmaradásukkal gyengül az ottani magyarság tudásbázisa.

Magvető tőke az innovatív kezdeményezéseknek A jövő évi adótörvény tervezete szerint a k+f ráfordítások 200 százaléka lesz elszámolható költségként a mai 120 százalék helyett -- tájékoztatta lapunkat az Oktatási Minisztérium (OM) kutatásért felelős helyettes államtitkára. Szabó Gábor sikeresnek ítélte a hazai kutatók EU-s k+f programokban való eddigi részvételét. B. H. L.-->