Magyarország a kedvenc jelölt

A jelentés szerint a magyar tetszési index tavaly óta valamelyest visszaesett: az 1999 őszén regisztrált 47 százalékról 46-ra (igaz, a változás a statisztikai hibahatáron belül van). Arra a kérdésre, az egyes jelölt országok esetében ellenezné, avagy támogatná-e annak csatlakozását az EU-hoz, a legtöbb támogató voksot Málta gyűjtötte (50 százalékos támogatottsági indexszel), őt követi másodikként Magyarország.



A legkisebb vonzalmat egy magyar EU-tagság iránt Franciaországban mutattak (32 százalék -- mellesleg Málta is itt szerepelt a leggyengébben, ugyanilyen mutatóval).



Hazánk leghatározottabb támogatójának Dánia és Svédország tekinthető (egyaránt a megkérdezettek kétharmada úgy vélte, hogy szívesen látnák a magyarokat az EU-tagok sorában). Nőtt a magyar tagság támogatottsága a szomszédos Ausztriában, ahol egyedüli tagjelöltként sikerült meghaladni az 50 százalékos tetszési indexet. A "sógorok" körében Magyarország tavaly is az élen végzett, de akkor csak 49 százalékkal, ezen mostanra további 3 százalékkal sikerült javítani -- megfigyelők szerint igen valószínűen az EU--osztrák válság idején tanúsított "megértőbb" politikának is köszönhetően.



Kedvező volt egy magyar EU-csatlakozás visszhangja Finnországban is (64 százalék), és továbbra is szilárdan tartja hazánk a keletnémetek körében élvezett szimpátiát (ez tavalyhoz képest 1 százalékkal még nőtt is, 61 százalékra). Németország egészében azonban már 50 százalék alatti a magyar tetszési index (tavaly még éppen 50 százalék volt, az idén már csak 49).



A franciák mellett a britek és a luxemburgiak körében a magyar index 40 százalék alatt maradt -- mindkét mintában csak 38 százaléknyi pozitív választ kaptunk, ám ez mindjárt kedvezőbb színbe fordul, ha hozzátesszük, hogy Luxemburgban a keleti jelöltek közül senki sem kapott magasabb pontszámot (a csehek és a lengyelek is 38 százalékkal végeztek), a brit válaszoknál pedig a 40 százalékos lengyel szimpátia utána a második helyen végeztünk a keletiek táborából.



Általában is elmondható, hogy a keleti tagjelöltek közül a "visegrádi hármak" tagságával értenek egyet még mindig a legtöbben (ők hárman végeztek 40 százalékos tetszési index felett, a lengyelek 44, a csehek 41 százalékkal). A keleti táborból Románia és Szlovénia tűnik a legkevésbé kívánatos tagjelöltnek (mindketten csak 1 százalékponttal tudták túllépni az egyharmados rátát). Valamennyi jelöltet tekintve pedig továbbra is Törökország a sereghajtó, tavalyhoz hasonlóan most is csupán 30 százalékos támogatottsággal.



Összességében a megkérdezettek alig több mint harmada (38 százalék) nyilatkozott csak úgy, hogy támogatná a mai tagjelölt országok belépését az Európai Unióba. Egyedül Svédországban regisztráltak 61 százalékos egyetértési indexet, és még Dánia járt a 60 százalék körében (58). A nagy tagállamok közül Nagy-Britanniában, Németországban és Franciaországban is egyharmad körüli vagy -- a franciáknál -- csupán 26 százalékos a befogadási készség. Megfigyelők ugyanakkor megjegyzik, hogy az eredményen valamelyest torzít az a tény, hogy a kérdés ez esetben mind a 13 jelölt ország taggá válására vonatkozott.

Eurobarometer-felmérés az EU-bővítés támogatásáról A kelet-európai tagjelöltek közül változatlanul Magyarországot látnák legszívesebben az EU polgárai a tagországok körében -- derül ki az Eurobarometer legfrissebb jelentéséből a hivatalosan csupán ma nyilvánosságra kerülő uniós közvélemény-kutatásból. Munkatársunktól-->