Romló növekedési kilátások az eurózónában

Az utóbbi hetekben sorra születnek olyan uniós előrejelzések, amelyekben az eurózóna növekedési kilátásait a korábbinál borúlátóbban ítélik meg. A növekvő pesszimizmus oka a magasba szökő és 30-35 dolláron stabilizálódni látszó olajár.



Az Európai Unió olajszámlája a tervezettnél 40--115 milliárd dollárral lesz magasabb 2000-ben a drágulás miatt. Ez egyben azt is jelenti, hogy ennyivel csökken a vásárlóerő az EU országaiban.



A külső sokk meglehetősen rosszkor jött Európa számára. A növekedésben eddig vezető szerepet vállaló exportot ugyanis éppen leváltani készült a belső kereslet. Az erősödő gazdaságban munkahelyteremtés és inflációmentes növekedést jósoltak a szakértők.



Az olajárak növekedése azonban a Deutsche Bank számításai szerint 0,4 százalékkal csökkenti a bruttó hazai kibocsátást, és 0,8 százalékkal növeli az inflációt. A helyzetet nehezítik az euró vártnál tovább tartó gyengélkedése és az Európai Központi Bank kényszerű kamatemelési lépései. A fentiek következtében az elemzők 2001-re már csak 3 százalékos növekedést jósolnak.



Az unió lassuló növekedése kellemetlenül érintheti a kelet-közép-európai országokat. A gazdaság hűlése ugyanis az importkereslet csökkenésével jár. Az unióba igyekvő országok növekedése nagyrészt a kivitelre alapozódik, amelynek jelentős hányada Nyugat-Európába irányul.



Különösen erős a konjunkturális függés Cseh- és Magyaroszág esetében. Előbbi teljes megtermelt jövedelmének 35, utóbbi 40 százalékát exportálja az unióba.



Az EU-teljesítmény csökkenése már nyáron elkezdődött -- mondja Forián Szabó Gergely, a Budapest Alapkezelő munkatársa. Ennek ellenére az augusztusi ipari termelési és folyó fizetési mérlegadatokban még nem volt nyoma annak, hogy ennek negatív hatása lenne. A függés viszont kétségtelenül létezik, a hazai ipari termelésnek igen szoros kapcsolata van az európai konjunktúra indexekkel, különösen a német IFO-val. Ezért valószínű, hogy a szeptemberi adatokban már felfedezhető lesz némi kedvezőtlen hatás, de ennek mértéke bizonytalan.



Jövőre az exportdinamika mérséklődésével számol Rácz Anikó, a CA IB makroelemzője. A hatás azonban nem lesz súlyos, a kiviteli szerkezet ugyanis sokat tompíthat. A nagy multinacionális cégek az átlagnál jobban tudják magukat függetleníteni az unió konjunkturális ingadozásaitól, így magyarországi beszállítóinak függősége is kisebb. Ráadásul az exportban nagy arányt képviselnek a fogyaszási javak, amelyek kereslete merevebb.



Az olajárak magas szintje azonban közvetlenül ronthatja a kivitelt, amennyiben a benzinárak elriasztják a fogyasztókat a gépkocsivásárlástól -- figyelmeztet Rácz.



A külső kereslet csökkenése nem annyira a növekedés dinamikájára, hanem inkább annak szerkezetére hat majd -- mondja Forián. A belső kereslet élénkülése ugyanis jövőre nagyobb lesz, mint 2000-ben. A nagyobb bérkiáramlás, az expanzívabb költségvetés, a választások közeledése a belső fogyasztás növekedését okozza majd. A beruházások dinamikája szinén meghaladja majd az idei év alacsony szintjét, véli az elemző.



A belső felhasználás növekedését támasztják alá a meginduló lakásépítések, a lakossági hitelállomány erőteljes bővülése és az autópálya-építési tervek is -- mondja Rácz. Jövőre a beruházási dinamika 12 százalék körül lehet, ami az idei első fél évben kimutatott 6 százalékkal összevetve jelentős emelkedés.



A végeredmény az lesz, hogy a külső konjunktúra mérséklődése nem hagy majd nyomot a GDP-növekedésen -- jósolják az elemzők. 2001-ben az ideihez hasonlóan 5,5 százalékos növekedés várható, csupán a bővülés szerkezete lesz más. A strukturális változás negatívan hat majd a külső egyensúlyra, ezért a folyó fizetési mérleg hiánya nagyobb lesz.



A Reuters által megkérdezett elemzők szintén ezt a véleményt osztják. 2001-re átlagosan 5,45 százalékos GDP-növekedéssel számolnak, de a legpesszimistább szakértő is 5 százalékot jósol. Érdekesség a külső egyensúllyal kapcsolatos derűlátás. Egyetlen elemző sem vár jövőre 2,5 milliárd eurónál nagyobb folyó fizetési mérlegdeficitet.

A csökkenő exportdinamikát nálunk a belső felhasználás helyettesíti Az eurózóna növekedési ütemének lassulását jósolják a nyugati szakértők. Az ottani importkereslet hatással lehet a hazai növekedési potenciálra és a külső egyensúlyra is. A hazai elemzők azonban úgy vélik, az uniós gyengélkedés a gazdasági növekedésben nálunk csupán szerkezeti változásokat okoz majd. Madár István-->