OECD: jók a gazdasági kilátások

Másfél év után először jelent meg az OECD-nek országtanulmánya Magyarországról. Az elemzők szerint 2001-re és 2002-re a gyors, 5 százalék feletti növekedés fennmaradása várható. Mindez a foglalkoztatottság további bővülését jelenti majd, amivel az ország közeledni fog a potenciális kibocsátási szintjéhez. A gyors növekedés mellett kissé csökkenő exportdinamikával, élénkülő belső kereslettel és növekvő folyó fizetési mérleghiánnyal lehet számolni.

Az OECD optimista a fogyasztói árak alakulásával kapcsolatban. A tanulmány szerzői úgy vélik, hogy a regulált árak alacsony növekedése, az alacsony reálbér-emelkedés és az árfolyam-politika az árszínvonal-növekedés mérséklődéséhez vezet. A felmérésben szemmel láthatóan nem veszik figyelmbe az utóbbi három hónap kedvezőtlen inflációs adatait.

Két fő kockázati tényező szerepel a tanulmányban. A külső kereslet csökkenése mellett a költségvetési túlköltekezésből fakadó túlfűtöttség jelenthet veszélyt a magyar gazdaságra. A potenciális kibocsátáshoz közeledve a nem eléggé fegyelmezett adó- és kiadási politika könnyen okozhatja az infláció megugrását.

A túlfűtöttség kockázata gazdaságpolitikai lépésekkel csökkenthető. Egy gyors növekedéssel, magas inflációval, csökkenő munkanélküliséggel és keresletérzékeny fizetési mérleggel rendelkező országban a kamatpolitikára kiemelt felelősség hárul. A jelenlegi árfolyamrendszer mellett azonban a monetáris hatóság a pénzpiacon nem folytathat autonóm kamatpolitikát -- szögezi le a tanulmány.

A szerzők kevés szót ejtenek az árfolyamrendszer teljes reformjáról, inkább a sávszélesítés lehetőségét említik. Helyeslik a jegybank azon szándékát, hogy az inflációs különbség és a termelékenységnövekedés egyenlősége esetén csatlakozzunk az európai árfolyamrendszerhez (ERM II). A tanulmányban nem szerepel a jegybank legutóbbi kilépési szándékának értékelése.

A rögzített csúszó árfolyamrendszer csak szigorú költségvetési politika mellett lehet hatásos -- szögezik le a szerzők. A jelenlegi környezetben mindenképpen javasolt, hogy a költségvetés automatikus stabilizátor funkciója érvényre jusson. A szűkítés javíthatja az egyensúlyi viszonyokat és az inflációra is kedvező hatással lehet. A fegyelmezett fiskális politikát az egyre csökkenő adósságteher is lehetővé teszi.

A költségvetési deficittel kapcsolatban az OECD megjegyzi, a jelenlegi statisztika eltér a nemzeti számlák rendszerének (SNA) elveitől, ezért a hiányt mintegy 1,5 százalékkal alulbecsüli a kormányzat. A GDP-arányos deficit így 5,4 százalék.

Az állam tulajdonosi szerepvállalásának további csökkentését is javasolja a tanulmány. Ez a stratégiai cégek számának csökkentésével és a kisebbségi részesedések eladásával képzelhető el. Az OECD feltehetően elsősorban a Mol és a kormányzat viszonyára céloz akkor, mikor a "szociális és politikai okokból" történő beavatkozás helytelenségére hívja fel a figyelmet.

A túlfűtöttség veszélyét a gazdaságpolitikának kell csökkenteni A magyar gazdaság elmúlt másfél évi teljesítménye kiváló -- áll az OECD legfrissebb országtanulmányában. A jövőre nézve azonban veszélyforrást jelent a külső kereslet csökkenése és a gazdaság túlfűtötté válása. Ez utóbbira a gazdaságpolitika az árfolyamrendszer módosításával és szigorú költségvetési politikával reagálhat sikeresen. M. I.-->