Sok cég még nem lépett euróügyben

A vállalatok lebecsülik a valutaváltás bonyolultságát, és általában elmulasztják összekötni ezt az informatikai beruházást üzleti tevékenységüknek a világhálóra való kiterjesztésével -- mondta Stan Cozon, a Cap Gemini Ernst & Young illetékes igazgatója. Pedig az utóbbi megoldás költséghatékony módon gyorsítaná a több mint 300 millió fogyasztót tömörítő európai piac egységesülését. Ráadásul az államigazgatásnak, mely példát mutathatna, egyelőre csupán 5 százaléka használja alapvalutaként az eurót, tette hozzá. A bankszektorban és a feldolgozóiparban e vállalatok aránya 30 százalékos.
A kérdőívre válaszoló cégek 23 százaléka fejezte be a felkészülést, mely egyharmaduk számára legalább egy évet vett igénybe. A követendő példát Luxemburg, Belgium és Ausztria vállalkozásai jelentik -- az utóbbi országban a megkérdezett cégek 45 százaléka tekinti alapvető elszámolási egységnek az eurót, míg Portugáliában ezen vállalatok aránya mindössze 9 százalék, szemben a 23 százalékos európai átlaggal. A többi dél-európai tagállam is elmaradt partnereitől a felkészülésben.
Az elemzés szerint a biztosítótársaságok és a közműszolgáltatók esetében lehet a leghosszabb átmeneti időszakkal számolni, esetükben a felkészülés 12-18 hónapig tart. Ám ebbe a kategóriába tartoznak a koros és összetett számítógépes rendszerekkel felszerelt közhivatalok is, ezért aggasztó az állami szféra késlekedése.
A legfőbb probléma az információhiány. A vállalkozások negyede gondolja úgy, hogy a határidő után is vezetheti könyveit a két hónapos átmeneti időszak után megszűnő nemzeti valutákban, pedig egy sor ország hatóságai bejelentették, hogy büntetéssel sújtják majd az átállást elmulasztókat. Az sem világos minden gazdasági szereplő számára, hogy 2002. január 1-jétől az eurót bevezető nemzetek valutái már csak készpénzként számítanak majd törvényes fizetőeszköznek, a számlák között már csak euró áramolhat. A készpénzes tranzakciókat is lebonyolító vállalkozások mindössze tizede áll készen az új bankjegyek és érmék kezelésére, 23 százalékuk még el sem kezdett foglalkozni a problémával. A tájékozatlanság és némi zavarodottság láttán a válaszadók több mint negyede számít a hivatalos menetrend módosítására. A vizsgált cégek ötöde szerint az euró bevezetése negatívan befolyásolja majd a fogyasztás alakulását 2002 első negyedében, míg 16 százalékuk épp az ellenkezőjére számít.
A megkérdezett vállalkozások 36 százalékát még egyetlen szállítójuk sem kérte, hogy euróban számoljanak el. Ez is jelzi, hogy a piac nyomása sem elégséges mértékű az átállás felgyorsításához. Igaz, a nagyvállalatok többsége jelezte, hogy segítséget fog nyújtani szállítóinak az euróra áttérésben. Jóllehet a cégek több mint 42 százaléka érzi úgy, hogy az euróátállás a legjelentősebb esemény a vállalat életében, mégis csupán a vállalkozások 11 százalékában foglalkozik külön a program irányítására kinevezett személy a problémával.
A felmérésben szereplő ezer gazdálkodószervezet a Görögországgal bővített euróövezet 12 országából került ki, 55 százalékuk volt ezer főnél többet foglalkoztató vállalkozás, a többi 200--999 fő közötti. A mintában kilenc iparág, illetve kategória képviseltette magát: az állami gazdálkodószervezetek mellett a bankszféra, a biztosítási szektor, a feldolgozóipar, a média, a kiskereskedelem, a távközlés, a szállítás és a közműszolgáltatók.
Az elemzés készítői levélben fordultak az unió pénzügyminisztereinek hétfőn Brüsszelben tartandó értekezletének résztvevőihez, konkrét javaslatokat téve a problémák orvoslására. Fontosnak tartják a menetrend mielőbbi megerősítését és a vállalkozások körében tapasztalható bizonytalanság megszüntetését, mert az utolsó pillanatban végrehajtott átállások utólag nagyon költségesnek bizonyulhatnak.