A következő két évben több ponton módosulnak az egyéni, a mikro-, továbbá a kis- és középvállalkozások (kkv-k) működését érintő adó- és járulékszabályok a közelmúltban megszavazott adótörvények alapján. A kormány célja -- mint azt Járai Zsigmond pénzügyminiszter hangoztatta -- az volt, hogy a jövőben e cégek működését segítsék elő. Az egyik legjelentősebb változtatás, hogy a mikro- és kisvállalkozások, legfeljebb 10 millió forintig, beruházási adóalap-kedvezményben részesülnek. Ez jövőre 33, 2002-ben mintegy 41 milliárd forint adóbevétel-kiesést jelent a költségvetésnek -- tájékoztatta lapunkat Pölöskei Pálné, a Pénzügyminisztérium főosztályvezető-helyettese. A másik fontos módosítással a kkv-k a beruházási hitelek után kamatkedvezményt élveznek, melynek mértéke 40 százalék, de legfeljebb évi 5 millió forint. Emiatt 2001-ben 2,3, 2002-ben 5,3 milliárd forinttal lesz kevesebb a költségvetés bevétele.
Ám a lapunk által megkérdezett szakértők, érdek-képviseleti szervek szerint a kedvezményekkel valójában csak a jogosultak töredéke tud majd valóban élni. Így a PM által prognosztizált bevételkiesés is kevesebb lehet a számítottnál.
Ennek egyik oka, hogy az adórendszerben a kkv-ket érintő kedvezmények a közepes cégeket kedvezően érintik, ugyanakkor az igazán kicsik vélhetőleg nem tudják majd igénybe venni -- véli Várkonyi Júlia, az Iposz szakértője. A minimálbér-emelés miatt a munkáltatókra nehezedő többletterhet nem ellentételezi a következő két évben megszavazott 2-2 százalékpontos tb-járulékcsökkentés. 2001--2002-ben ugyanis 300-300 forinttal emelkedik a jelenleg 3900 forintos tételes egészségügyi hozzájárulás összege. Az Iposz felmérése szerint az egy-két alkalmazottat foglalkoztató vállalkozásoknak jövőre el kell bocsátaniuk dolgozóikat. A szövetség értesülései szerint ráadásul máris többen az ipar visszaadását is kilátásba helyezték.
Elmozdulást jelent a korábbi holtpontról, hogy az adótörvényekben a kkv-k helyzetének javítása kiemelt helyen szerepel, amit a kamara pozitívan értékel -- mondta Vereczkey Zoltán, a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara (MKIK) általános alelnöke. Noha az MKIK jövedelemszabályozásra vonatkozó indítványai közül több bekerült az adótörvénybe, a kamara fenntartásokkal fogadta a jogszabályban megfogalmazott kkv-támogató intézkedéseket.
A kételyeket egyrészt az okozza, hogy egyes változtatásokat túl szigorú feltételekhez kötöttek -- mondta Vereczkey. A személygépkocsi áfáját például a taxisok csak akkor igényelhetik vissza, ha legalább 4 millió forint nettó árbevételt vallanak be. A gépkocsivásárlásra vonatkozó, jövő évtől bevezetendő áfakedvezmények hatása már most érzékelhető a piacon -- állítja Károlyi Miklós, a Vállalkozók Országos Szövetségének (VOSZ) főtitkára. Információik szerint ugyanis némileg megcsappant a cégek által vásárolt autók száma az adókedvezmények hírére.
A kamarai kételyek másik oka, hogy számottevő beruházási kedvezmény igénybevételére széles körben aligha lesz lehetőség. Ezt az aggodalmat támasztják alá az APEH által közzétett 1999. évi adóbevallási adatok alapján készült kamarai számítások. További hátrányt jelent a kisebb vállalkozásoknak, hogy az adott esztendőben elért nyereséget nem tudják évről évre felhalmozni annak érdekében, hogy a későbbiekben ezekből komolyabb beruházást valósíthassanak meg -- mutatott rá az Iposz szakértője.
Az MKIK szerint a kkv-kat segítő beruházási adókedvezményeknek akár örülni is lehetne. Eddig ugyanis ez a vállalati kör kevéssé juthatott ilyen kedvezményekhez. A tavaly érvényesített 86 milliárd forint adókedvezményből például 69 milliárdot (80 százalék) az 500 főnél nagyobb nagyvállalkozások érvényesítettek; a kedvezmények jelentős részét (58 milliárd forintot) a teljes egészében külföldi tulajdonú vállalkozások vették igénybe a korábbi évek privatizációs stratégiáját kísérő állami adókedvezmények és zöldmezős beruházások miatt. Ez nem volt véletlen, hiszen a még ma is érvényes adótörvények csak a tőkeerős nagyvállalkozások által megvalósítható milliárdos beruházásokhoz kapcsolják a kedvezményeket. Olyan engedmény nincs, amely a kisvállalkozásoknak kedvezne, mondja Vereczkey.
Ám a mikro- és kisvállalkozásoknak jövő évtől nyújtandó beruházási adóalap-kedvezményt -- a kamara számításai szerint -- a többség egyáltalán nem lesz képes igénybe venni, illetve ha igen, annak csak töredék összegével élhet. A mikrovállalkozások tavalyi átlagos adózás előtti eredménye 565 ezer forint volt, a kisvállalkozásoké 7,9 millió; az egy mikrovállalkozás által fizetett átlagos társasági adó 225 ezer forintra, a kisvállalkozásoké 2,1 millióra rúgott. Még rosszabb a helyzet az egyéni vállalkozásoknál: a tételes költségelszámolást alkalmazók átlagos nyeresége mindössze 377 ezer forint volt 1999-ben. Mindez szintén alátámasztja a kamara igényét, hogy biztosítani kellene az adómentes beruházási források képzésének és felhalmozásának lehetőségét. Mindent egybevéve a kamara szerint az adókedvezményeket döntően a középvállalkozások tudják majd igénybe venni.
Hasonló a véleménye Zara Lászlónak, a Magyar Adótanácsadók Országos Egyesülete elnökének is. Ha ugyanis a beruházáshoz kapcsolódó (hitel)kamatkedvezmény legfeljebb évi 5 millió forint, akkor a teljes kamat 12,5 millió forint (a kedvezmény ugyanis 40 százalék). Így hozzávetőlegesen 100 millió lehet az egyes hitel maximális összege. Ekkora kölcsönt azonban csak a valóban nyereséges, legalább közepes vállalkozások tudnak csak igénybe venni. Arról már nem is szólva, hogy a bankok a kedvezménytől függetlenül továbbra is szigorú hiteligény-elbírálók lesznek, s megfelelő garanciát követelnek a vállalkozásoktól, azaz nem lesz könnyebb a kisebbek hitelhez jutása.
A befektetési hitelek utáni kamatkedvezmény, valamint a személygépkocsik után járó áfa- és üzemanyag-kedvezmény a fuvarozói és vállalkozói szférában 1,5 milliárd forint adóbevétel-kiesést jelent a következő két évben -- ismertette a VOSZ számításait Károlyi Miklós.
Az MKIK szerint a vállalkozások legnagyobb körében elsősorban az amortizációs szabályok alkalmazásával tudják a cégek legalább a minimális tárgyi eszközállomány növekedését elérni. Ehhez ugyanis kevesebb szabad pénzeszköz szükséges. Ugyanakkor kedvező a kisvállalkozások számára, hogy 8 millió forint nettó árbevétel alatt nem lesz kötelező az éves áfabevallás. Főként a középvállalkozások likviditását segíti, hogy csak azoknak kell havonta társasági adóelőleget fizetniük, amelyeknél az előző évi társasági adó meghaladta az 5 millió forintot.
Tavaly -- a korábbi évekhez hasonlóan -- az adókedvezmények döntő többsége a társas, ezen belül a kettős könyvvitelű vállalkozásoknál koncentrálódtott -- állapítja meg egyebek között a Kisvállalkozás-fejlesztési Intézet decemberben megjelenő évkönyve. A nagyvállalatok a kedvezmények 89,8 százalékát, a közepesek csak 8,1 százalékát használták fel. Az alkalmazottak nélkül tevékenykedő vállalatok részedése stagnál, a mikrovállalkozásoké enyhén nő, a kisvállalkozásoké pedig csökken. Kőhegyi Kálmán igazgatóhelyettes szerint nem mellékes az sem, hogy a kedvezmények igénybevétele érdekében a cégeknek nyereséget kell bevallaniuk. Így tisztulhat a fekete-szürke gazdaság is.