Bizottság alakult a nyugdíjreform továbbfejlesztésére. A pénzügyi tárca szándéka szerint a felosztó-kirovó elven működő állami nyugdíjpillért a tőkefedezetihez hasonlóan korszerűsítenék. Járai Zsigmond pénzügyminszter elképzelései szerint az újonnan nyugdíjba vonulók számára a magánpénztári rendszerhez hasonlóan külön számlán tartanák nyilván a befizetéseket. A nyugdíj megállapításánál pedig az összegyűjtött járulékforintokat és a szolgálati éveket vennék alapul. Ezzel inkább biztosítási elvűvé válna a nyugdíjrendszer: a több szolgálati időért és befizetésért magasabb nyugdíj járna. A nyugdíjjárulékot immáron második éve szedi be az adóhivatal. A rendszer kialakítását megkönnyíti, hogy ez idő óta a járulékfizetőknek külön folyószámlán tartják nyilván a munkáltatók által az adóhivatalhoz utalt pénzt.
Mint ismert, a kormányváltás óta több ízben felvetődött -- az akkor még frissen megreformált -- nyugdíjrendszer továbbfejlesztése. A pénzügyi mellett a szociális tárca, valamint a kancellária közreműködésével alakultak szakbizottságok a hatástanulmányok elvégzésére. A nyugdíjreform továbbfejlesztési terveit a kabinet sorra elvetette -- hol az idő rövidsége, hol a megvalósítás akadályai miatt. Legutóbb az idén tavasszal került a kormány figyelmének középpontjába a rendszer még inkább biztosítási elvűvé tétele -- a miniszterelnök idősügyi tanácsban tett látogatását követően. A bizottságok ekkor ismét megvizsgálták a kérdést. Azonban a számításokból kiderült, hogy a rendszer igazságosabbá tételével a szolidáris elemek sérülnek. Emiatt többek hátrányos helyzetbe kerülnének -- közülük is elsősorban a kevés szolgálati időt és járulékot fizető nők --, így a tavasszal a kormány elállt e szándéktól.
Ezért a rendszeren csak néhány apróbb technikai jellegű korrekciót hajtottak végre, amelyeket a parlament nemrégiben a két évre szóló adótörvényekben el is fogadott. Az akkori döntés értelmében a kérdést néhány évre elnapolta a kormány. Ennek ellenére ismét szakbizottságot hoztak létre...