Jövőre jöhet a mesterséges intelligencia a hazai oktatásban, ami a tanárokat is tehermentesítheti – Pekingben már a dolgozatokat is MI javítja
A mesterséges intelligencia (MI) nem az oktatás kiváltását, hanem annak megerősítését szolgálja – mondta a Világgazdaságnak egy háttérbeszélgetésen Palkovics László mesterséges intelligenciáért felelős kormánybiztos. A cél az, hogy a technológia segítségével személyre szabottabb tanulási utak jöjjenek létre, miközben képes arra, hogy tehermentesítse a tanárokat.
Pekingi példák: hatékonyabb tanulás, több figyelem a diákokra
A kormánybiztos azt is elárulta, nemrég Pekingben járt. Látogatása során olyan iskolát keresett fel, amely a digitális és mesterségesintelligencia-alapú oktatás élvonalába tartozik. A kínai fővárosban önkormányzati rendeletek ösztönzik az MI használatát, ennek eredményeként a technológia a tanulási folyamat szerves részévé vált.
Az MI-alapú rendszer elemzi a vizsgaeredményeket, és személyre szabott javaslatokat ad a diákoknak arra, hogy mely területeken érdemes többet gyakorolniuk. A kínai írásjelek tanulását – amely hároméves kortól egészen a középiskoláig tart – az MI jelentősen gyorsítja és hatékonyabbá teszi. Az angolórákon például interaktív, játékos megoldásokkal, azonnali visszajelzéssel segítik a helyes kiejtés elsajátítását.
A technológia a testnevelésben is megjelenik: az MI azonnali visszajelzést ad a tanulók egészségi állapotáról, és fizikai adottságaikhoz igazítja a gyakorlatokat. A diákok emellett aktív alkotói a digitális világnak: drónokat irányítanak játékos formában, és megismerkednek a mesterséges intelligencia működésének alaplogikájával is.
A tanárok munkáját saját oktatási célú MI-asszisztensek támogatják, amelyek csökkentik az adminisztrációs terheket, így több idő jut a személyes pedagógiai munkára.
Reális ütemezés, fokozatos bevezetés Magyarországon
A magyar oktatás kapcsán Palkovics László azt mondta: a kormányhatározatban rögzített, 2026 végi határidő az MI-technológiák köznevelésbe és felsőoktatásba történő bevezetésére teljesíthető vállalás.
Ideális esetben már 2026 szeptemberétől megjelenhetnek az első, ötödik és kilencedik évfolyamokon az MI-alapú tananyagok.
A kormánybiztos hangsúlyozta: ha rendelkezésre áll a megfelelő tananyag, a tanári segédletek és a technikai háttér, az MI bevezetése gördülékenyen megvalósítható. A cél nem az azonnali, teljes rendszer-átalakítás, hanem a fokozatos, tapasztalatokra épülő terjesztés.
Pilotprogrammal gyűjtik a tapasztalatokat
Ennek jegyében november 7-én pilotprogram indult, amelyben 63 iskola vesz részt:
- hatvan magyarországi
- és három határon túli
intézmény. A program félévente 10 órás tananyagot tartalmaz, amelyet célzottan erre a célra fejlesztettek ki.
Az előkészítés során mintegy 90 pedagógus kapott képzést, akik elsajátították az MI-alapú tananyag oktatásának módszertanát, valamint azt, miként tudják a diákokat hatékonyan támogatni az új tanulási környezetben. Palkovics László szerint
a program nagyjából karácsonyig lezajlik, ezt követően már jól láthatóvá válnak az első eredmények, amelyek megalapozhatják a szélesebb körű bevezetést.
Hosszú távon versenyképességi előny az oktatásban
A kormánybiztos értékelése szerint az MI alkalmazása az oktatásban hosszú távon nemcsak pedagógiai, hanem gazdasági szempontból is előnyt jelenthet. A nemzetközi – különösen a pekingi – tapasztalatok azt mutatják, hogy a technológia megfelelő keretek között növeli a tanulás hatékonyságát, miközben erősíti az oktatási rendszer alkalmazkodóképességét.
Palkovics László szerint a magyar modell célja, hogy a mesterséges intelligencia az oktatásban ne kísérlet, hanem tudatosan épített, a jövő munkaerőpiaci igényeire felkészítő eszköz legyen.
Palkovics László: a mesterséges intelligencia a magyar gazdaság motorja lehet
Elkészült Magyarország új Mesterséges Intelligencia Stratégiája – jelentette be a Világgazdaságnak adott interjúban Palkovics László kormánybiztos. A cél: a versenyelőny megszerzése a mesterséges intelligencia révén, a GDP 15-20 százalékos növelése 2030-ig, valamint a technológia felelős és széles körű integrálása az állami, ipari és oktatási szektorokba. Szóba került az is, hogy a kormány már új szuperszámítógép fejlesztésén dolgozik, miközben az MI az egészségügytől kezdve az autógyártáson át az oktatásig mindenütt megjelent.
Új testület dolgozik a mesterséges intelligencia hazai szabályozásán
December közepén megalakult a Magyar Mesterséges Intelligencia Tanács. A testület a mesterséges intelligencia gyors fejlődésére reagálva figyelemmel kíséri a technológiai és szabályozási változásokat, és javaslatokat fogalmaz meg annak érdekében, hogy Magyarország felkészülten és felelősen alkalmazza az új technológiákat.
A tanácsban helyet kapnak:
- a tudományos élet,
- az akadémia,
- az egyetemek,
- a piacfelügyeleti és más hatóságok,
- valamint a gazdasági szereplők
képviselői is. A tanács elé kerül minden olyan kérdés, amely Magyarországon a mesterséges intelligenciával kapcsolatban felmerül. Az alakuló ülésen nemcsak szervezeti kérdésekről volt szó, hanem szakmai javaslatok is elhangzottak. Ezek közül Palkovics László kiemelte annak fontosságát, hogy Magyarországnak legyen saját, hazai felhőalapú szolgáltatása a mesterséges intelligencia területén.
Szorgalmazták, hogy a felsőoktatási intézmények minél gyorsabban építsék be a mesterséges intelligenciával kapcsolatos ismereteket a képzéseikbe, akár önálló tananyagként, akár oktatási eszközként.
