IMF: tagság és hitel Belgrádnak

Az IMF-hitel célja a gazdaság stabilizálása és a közigazgatás újjáépítése; szépséghibája, hogy a 151 millió dollárból 128 milliót a pénzügyi szervezet azonnal lecsíp Belgrád IMF-adósságainak rendezésére. Ezzel együtt Mladjan Dinkics, a jugoszláv jegybank kormányzója és Miroljub Labus jugoszláv miniszterelnök-helyettes -- mindkettő a DOS gazdasági agytrösztjének számító G17 csoport tagja -- úgy véli, hogy az IMF-tagság visszanyerése jelzés a külföldi befektetők számára. Dinkics arra számít, hogy jövőre már jelentős magánberuházások áramlanak az országba.
Jugoszlávia IMF-tagságát a szervezet 1992-ben szüntette meg Belgrád háborúkat kezdeményező magatartása miatt, illetve azért, mert nem törlesztette adósságait. Hasonló okokból szűnt meg Jugoszlávia világbanki tagsága is. Ez a szervezet -- amelynek az ország 1,7 milliárd dollárral tartozik -- leghamarabb jövő tavasszal foglalkozik a visszavétellel.
A Reuters szerint a két hitelintézményhez való csatlakozás kulcsfontosságú Jugoszlávia számára, mivel a külföldi befektetők aligha térnek vissza a szétzilált gazdaságú országba, ha nincs az IMF és a Világbank készpénzéhez kötött gazdasági és strukturális reformcsomagja. Tíz év hibás gazdaságirányítása, a nemzetközi gazdasági szankciók és a tavalyi NATO-bombázás következtében a valamikor virágzó jugoszláv gazdaság jelenleg a román és a bolgár színvonalon tántorog: az egy főre jutó GDP 1200 dollár körül van, a munkanélküliség 30 százalékos, a gazdasági tevékenység fele illegális ("adómentes"), az államadósság 11 milliárd dollár -- durván egyenlő az éves GDP-vel, amely folyamatos zsugorodás után 1999-ben 20 százalékkal esett vissza.
A szerb parlamenti választáson akár kétharmados többséggel is befutónak várt DOS miniszterelnök-jelöltje, Zoran Djindjics a korrupció és a szervezett bűnözés letörését, a piacgazdaság kiépítését, új szociális programokat, az állam decentralizálását, a jog uralmának bevezetését és Szlobodan Milosevics volt elnök bírói felelősségre vonását ígéri.