Leszakadó keleti kistérségek

A határon átnyúló interregionális területek gazdaságát a Dél-Alföld magyar oldalán is a periferikusság jellemzi. Ezekben a kistérségekben alacsony a foglalkoztatottság, az egy vállalkozásra jutó jegyzett tőkeérték pedig minimális. A sarkadi kistérségben például csupán 1,5 millió forint. Ez százötvened része a dél-alföldi kistérségben található vállalkozások átlagolt jegyzett tőkeértékének, ami 206 millió forint. Hasonlóan alacsony tőkeellátottság jellemzi a bácsalmási kistérséget, ahol egy vállalkozásra mindössze 4,6 millió forint jegyzett tőke jut; Mórahalmon a legalacsonyabb az átlag, mindössze 1,1 millió forint.
A statisztikai hivatalok nemrégiben elkészült, a régió határ mentén található kistérségeinek adatait összegző elemzés szerint a határok növekvő nyitottsága csak Nyugat-Magyarország számára hozott előnyöket, az ország délkeleti részén pozitív hatás nemigen érzékelhető. A kistérségek gazdasági leszakadása alig mérséklődött. A dél-alföldi régióba áramló, egyébként is kevés működőtőke megállt a megyék nagyvárosaiban, a határ menti területeken pedig új munkahelyek alig létesültek.
Az Európai Unió támogatja a határ menti térségek fejlesztését, ám érdemi fejlődési pályára a térségek csak a gazdasági átjárhatóságot növelő újabb határállomások nyitásával, munkahelyek létesítésével terelhetők.
A magyar--jugoszláv--román határral közvetlenül érintkező kistelepülések és kisvárosok pozícióját rontja, hogy a munkaerő összetétele kedvezőtlen -- magas a képzetlenek és a tartósan munka nélkül lévők aránya --, s az infrastruktúra fejletlenebb, így nehézkesebb az információhoz való hozzáférés, mint a régió belső kistérségeiben.
A régió 253 településéből 35 (14 százalék) fekszik közvetlenül a határ mellett. Ebből Jugoszláviával 15, Romániával 19 határos, egy pedig -- Kübekháza -- mind a két országgal. A régió 23 kistérségéből kilenc közvetlenül a határszakaszon található. Itt a népességszám jóval a régióátlag alatt van, az elvándorlás erőteljes.
A határ melletti kistérségek közül feltűnően jók a békéscsabai és a mórahalmi gazdasági mutatói. Ennek oka e térségek közelsége a megyei jogú városokhoz, Békéscsabához és Szegedhez. A leghátrányosabb helyzetű kistérség a sarkadi, a mezőkovácsházi és a bácsalmási. Nehezen tudnak érdemi kapcsolatot kiépíteni a szomszédos ország területeivel. Romániában a kistérségi szint csak most van kialakulóban, emiatt a magyar oldalon található kistérségeknek nincs azonos szintű partnerük. Jugoszlávia felé pedig egyelőre csak a tájékozódásra van érdemi lehetőség.