Pótolni kell a mikroelemeket

Az élelmiszerek tömegtermelése során csaknem teljesen kimaradt a nyomelemek bevitele -. mondta lapunknak Hegóczki József, a KÉKi főmunkatársa --, ezen anyagokat már számos országban pótolni igyekszenek. Magyarországon a Budapesti Műszaki Egyetem mezőgazdasági--kémiai tanszékén kezdtek el foglalkozni a kérdéssel, a munkát a KÉKI-vel közösen folytatták. Az utóbbi években az intézet sikereket ért el a mikroelemekkel (szelénnel, titánnal, vassal, krómmal, rézzel, cinkkel stb.) dúsított élelmiszer-adalékok kifejlesztésében.
A nagyszámú külföldi és hazai gyártmányú mikroelemforrás többsége a mikroelemek szervetlen sóit tartalmazza, de így kevésbé hasznosul. Ezért a magyar kutatók figyelme a szerves kötésben lévő mikroelemforrásokra irányult. Ezeket kétféleképpen tudják előállítani, mikroelem-tartalmú szerves vegyületekként (például aminosavak) formájában vagy élesztőben felhalmozva.
Az utóbbi termék kifejlesztésének ötletét az élesztők közismerten jó akkumulálóképessége adta és hogy az élesztő széles körben fogyasztott termékek adaléka. A fermentáció során az élesztőhöz adott mikroelem a sejtekben feldúsul, és szerves kötésben jelenik meg. A szervetlen kötésben lévőkkel szemben felszívódása könnyebb és nagyfokú.
A KÉKI kutatói elsősorban a kenyér és péksütemények gyártásához ajánlották a feldúsított élesztőt, de a mikroelemek jól köthetők a más területen használt élesztőkhöz, így a gyógyászatban és a takarmányozásban is.
A mikroelemes élesztőket az Epasel, a Selenor, a Kondi paramedicina, valamint a szelénes, a cinkes kenyér és a Cinki-Rudi gyártásánál használják. A felhasználók között van a Vireco Kft. és a Bata Kft.