Súlyos áramhiány Szerbiában

Szerbiában a minimálisra korlátozzák az iparnak adható áram mennyiségét -- jelentette be Dragan Karanovics, az EPS szerb áramszolgáltató vállalat elosztási részlegének vezetője. Az intézkedések csak a sütödéket, kórházakat és a vízműveket kímélik, továbbá azokat az üzemeket, ahol a műszaki folyamat fenntartása ezt mindenképpen igényli.
A korlátozások egyelőre január harmadikáig maradnak érvényben. A szárazság miatt a vízerőművek korlátozott kapacitással működnek, a hőerőműveket fűtőanyaghiány sújtja. Szerbia napi áramtermelése jelenleg 80 millió kilowattóra, a szokásos fogyasztás pedig 120 millió, ami 150 millióra emelkedik, ha a hőmérséklet nulla fok alá süllyed. A különbséget csak részben fedezi az EU és Németország által adományozott napi 29 millió kilowattóra árammennyiség.
A Reuters szerint a korábbi rezsim az áram, az élelmiszer, a közlekedés és egyéb közszolgáltatások árának mesterséges leszorításával vásárolta meg a tevékenységéhez szükséges szociális békét. Az EPS áramszolgáltató vállalat 5,5 milliárd dollárnak megfelelő összegű veszteséget volt kénytelen elkönyvelni az utóbbi 10 évben, miközben a végsőkig leromlottak a meglévő kapacitások.
Egy kilowattóra áram Jugoszláviában 0,86 centnek megfelelő összegbe kerül, szemben a szomszédos Boszniában, Horvátországban és Bulgáriában alkalmazott 5 cent körüli tarifával. Az EPS reményei szerint a kormány már az új év kezdetén tarifaemelést hagy jóvá, ami valamelyest visszafogja a fogyasztást.
A gazdaság általános helyzetét elemezve a Bécsben megjelenő Die Presse kiemelte, hogy Jugoszlávia a többi kelet-európai államtól is elmaradt, ahol már a hetvenes években kísérleteztek bizonyos gazdasági reformokkal. Szerbiában a versenyszférában való megélhetésnek nincsenek igazi hagyományai, ezért mindenki az állami aparátusban (főleg a rendőrségben és a hadseregben), esetleg a hatalmas létszámfelesleggel és gyenge hatékonysággal termelő állami vállalatokban keresi boldogulását. Jellemzőnek tartják, hogy egy rendőri állást sokkal könnyebb betölteni, mint egy pénzügyesét. Ebben a helyzetben Zoran Djindjics most alakuló kormányának súlyos gondokat jelent, hogy visszacsábítsa az országba a külföldön sikeres menedzsereket, ha ki akarja söpörni a Milosevics-rezsim korrupt és tehetetlen káderállományát.