Aktivizálódtak a tőzsdei cégek

Az utóbbi négy évben a fizetési mérlegben folyamatosan emelkedik a Magyarországról közvetlen tőkebefektetés formájában kiáramló pénz mennyisége. Az 1996-ban bekövetkezett liberalizálás óta folyamatosan nőnek a magyar cégek külföldi tulajdonszerzési törekvései -- mondta Hamar Judit, a Kopint-Datorg tudományos főmunkatársa. Ebből a szempontból csupán az orosz válság okozott erős törést: 1999-ben az ilyen célú tőkeexport csaknem a felére esett vissza. Tavaly azonban már újra növekedésnek indult.
A múlt évben főleg tőzsdei cégek nagyobb volumenű tőkekiáramlása keltett feltűnést. Ezek közül is kiemelkedik a Mol Rt., illetve a Matáv ügylete. A telefontársaság ebben a hónapban valószínűleg 317 millió eurót utal át a macedón távközlési cég megvásárlásáért. Az összeg nagyobb, mint amennyit 1999-ben az összes hazai vállalat költött külföldi tulajdonszerzésre. Ennek jó része feltehetően megjelenik a fizetési mérleg egy másik során is, hiszen a Deutsche Telekom tulajdonosi hitelt nyújt a Matávnak -- hívja fel a figyelmet Forián Szabó Gergely, a Budapest Alapkezelő Rt. elemzője. A fenti két cégen kívül több más vállalat is aktív volt 2000-ben. A BorsodChem, a Danubius és a Synergon például Csehországban szerzett érdekeltségeket.
Természetes dolog, hogy a terjeszkedni kívánó cégek először a régióban néznek körül -- véli Hamar Judit --, de tavaly már Hollandia is a hazai tőke kedvelt célállomása volt. Ezenkívül például a NABI angol, a Graphisoft amerikai és japán cégekben szerzett tulajdont.
Elképzelhető egy olyan tendencia, mely szerint a jövőben tovább nő a külföldön történő tulajdonszerzés -- állítja Vojnits Tamás, az OTP Értékpapír Rt. elemzője. Az ország-, illetve piacméretekből adódó korlátok miatt a hazai cégek jó részének természetes fejlődési út lehet a külföldön történő terjeszkedés. Ezt elősegítheti az is, ha a hazai és a külföldi kamatszint közeledésével a vállalatok befektetési magatartása megváltozik.
A fizetési mérleg "részvény- és egyéb tulajdonosi részesedés" során a Magyar Nemzeti Bank (MNB) olyan tételeket tart nyilván, amelyek itthon vagy külföldön 10 százaléknál nagyobb tulajdonosi részesedésszerzéssel jártak. Az anya- és leányvállalatok közötti tulajdonosi hiteleket szintén itt számolják el. A közvetlen tőkebefektetéseket Magyarországon--külföldön bontásban közli az MNB. Ezen a soron 1996-ban gyakorlatilag nullszaldó volt, 1997--98-ban 400 millió euró körüli hiányt jelzett a statisztika. Az 1999-ben bekövetkezett visszaesés után tavaly az első tizenegy hónapban 340 milliós tőkebefektetést mutatott a mérleg. Elemzők ugyanakkor úgy vélik, az idén is csak nagyobb cégek egyszeri akciói lehetnek hatással a fizetési mérlegre. Bár mutatkoznak már jelek, hogy középvállalatok is kacsingatnak a külföld felé, ennek pénzforgalmi vonzata nemzetgazdasági szinten egyelőre nem jelentős.
A külföldön történő üzletszerzés a folyó fizetési mérleg nem adóssággeneráló finanszírozását rontja, ugyanakkor -- elvileg -- a hazai gazdaság erősségét jelezheti. A jelenlegi folyamatokat árnyalja az a tény, hogy az érdekeltséget szerző hazai cégek túlnyomó része külföldi tulajdonban van. Ha egy leányvállalat érdekeltséget szerez, felmerülhet a kérdés, mennyiben volt ez önálló akció, illetve az anyacég vállalatbirodalom-szervezési politikájának része, mondja Vojnits. Hozamai azonban ez utóbbi esetben is lehetnek a vásárlásnak, teszi hozzá az elemző.
Bár ilyen esetekben mindig egyedileg érdemes megvizsgálni a tulajdonosi részesedésszerzés hasznát, az azonban feltehető, hogy egy ilyen lépés többnyire mégiscsak kecsegtet előnyökkel -- mondja Hamar Judit is. Ilyen lehet az exportpotenciál növekedése vagy a későbbi nyereség hazautalása. A mostani fejlemények -- optimális fejlődési vonalat elképzelve -- csírái lehetnek egy olyan folyamatnak, amelyet Írország bejárt. A gazdaság modernizálása a szigetországban is a külföldi tőke bevonásán alapult, amely sokáig jelentős mértékű nettó importot és a folyó fizetési mérleget rontó profitrepatriálást eredményezett. Ma már Írország nettó áru- és tőkeexportőr.