Az OECD-országokban jelentősen mérséklődött a munkanélküliség a kilencvenes évek közepének két számjegyű adataihoz képest, a tartósan munka nélküliek aránya 35-ről 31 százalékra csökkent. Csakhogy világszerte 20 millióval több, 160 millió a nyíltan állás nélküliek száma az ázsiai válság előtti időkhöz képest.
Az információtechnológia alkalmazása nyithatja meg a lehetőséget a feltörekvő országok előtt, hogy a fejlődés egyes lépcsőfokait átugorva zárkózzanak fel a fejlett világhoz. Ehhez azonban koherens nemzeti informatikai stratégiára, mindenki számára elérhető távközlési hálózatra és megfelelően képzett munkaerőre van szükség.

A világon a foglalkoztatottság alakulására egyrészt a legfontosabb gazdasági központok konjunktúrájának alakulása hat. Az Egyesült Államok "puha" vagy "kemény földet érése" mellett kérdéses, mennyiben képes az EU a világgazdaság motorjává válni. Másrészt azonban az sem mellékes, a belső tényezők mennyiben segítenek fenntartani az eddigihez hasonló dinamikát olyan országokban, mint Oroszország vagy India.
A munkaerőpiacot formáló legfontosabb tényező a digitális forradalom. A technológiai haladásnak, illetve az új találmányok terjedésének a fejlett államokban tapasztalt gyors ütemével azonban a feltörekvő országok közül, úgy tűnik, csak néhány kelet-ázsiai gazdaság képes lépést tartani.
Az információtechnológia fejlődése sok délkelet-ázsiai országban a félvezetőgyártás és a számítógép-alkatrészek előállításának felfutását jelentette. A digitális világba történő felzárkózáshoz azonban alapvető fontosságú a szoftvergyártás és -felhasználás területén a hazai tudásbázis kiépítése. E téren India példája közismert, ahol az elmúlt évtizedben másfélszeresére nőtt a szoftveripar, több ezer munkahelyet teremtve ezzel. Biztató kezdeményezések a világ más térségeiben is történtek. Costa Rica a viszonylag képzett munkaerőnek köszönhetően az országba vonzotta a világ néhány vezető infokommunikációs vállalatát, és megkezdte a szoftvergyártás alapjainak lerakását. Szenegálban pedig a távközlés liberalizációja után megjelent "telecenterek" teremtettek több ezer munkahelyet, egyúttal pedig hozzáférést a távközléshez széles tömegek számára. Dél-Afrikában a "telecentereket" a közszolgáltatásokban is sikeresen használták fel.
Az országok közti digitális megosztottság mellett a nemek közötti különbségtétel terén sem hozott újat az infokommunikáció. A gyengébb nem képviselői általában alacsonyabb beosztásban, kisebb bérért dolgoznak férfi kollégáiknál még az új gazdaságban is. A nőket a munkanélküliség is jobban sújtja. Az internethasználat tekintetében is megfigyelhető különbségek csupán a fejlődés élvonalában haladó országokban -- az Egyesült Államokban, illetve a skandináv országokban -- tűnnek el a nemek között. Latin-Amerikában viszont a világhálón barangolóknak csak 38, az Európai Unióban 25, Japánban 18, a Közel-Keleten 4 százaléka nő.
Mivel a digitális korszakban az egész életen át tartó tanulás az alapja a foglalkoztatásnak, a jól képzett bevándorlókat nagy számban befogadó államoknak sem szabad elhanyagolniuk a hazai munkaerő képzését. A migránsokat kibocsátó államoknak pedig mielőbb olyan feltételeket kell teremteniük, melyek maradásra bírhatják a munkaerő legjavát.
A digitális forradalom által megváltoztatott körülményekhez alkalmazkodni képtelen államok versenyképességüket, piacaikat, nemzeti jövedelmük egy részét is elveszíthetik. Az ILO ezért több ajánlást is megfogalmaz jelentésében az új vívmányok minél szélesebb körű alkalmazása érdekében. Az információs technológia terjedését megfelelő kereskedelempolitikával is ösztönözni kell a feltörekvő gazdaságokban. A jelentés felhívja a figyelmet az idősebb munkavállalókat érő diszkriminációra. A közvetlenül ennek szankcionálására irányuló erőfeszítések mellett a tanulási, továbbképzési lehetőségek kibővítésével lehet e korosztályt segíteni. Az új munkahelyi problémák kezelésére alkalmas szabályozásokat kell kialakítani, tekintettel a szellemi tulajdon védelmére, a hozzáférési jogokra. Meg kell vizsgálni annak lehetőségét is, hogyan alkalmazható az új technológia akár a mezőgazdaság hatékonyságának növelésére is.