Egyelőre a kisvállalkozókat érinti
A korábban már egy ideig érvényben lévő kormányrendelet értelmében azok a cégek, melyek beletartoznak a fent említett kategóriába, nem fizetnek adót az újra beruházott nyereség után, vámmentesen importálhatnak gépeket, berendezéseket, know-how-t, 20 százalékos nyereségadó-kedvezményben részesülnek, ha évente legkevesebb 10 százalékkal növelik alkalmazottaik számát. A rendelkezés arra is kitér, hogy a közmunkálatok, közbeszerzések esetében az állami intézményeknek, hivataloknak az első fázisban kimondottan a kisvállalkozók számára kell kiírniuk a tendert, abban az esetben, ha a munkálat értéke nem haladja meg a hárommilliárd lejt (115 ezer dollár), illetve nyersanyagok esetében az 500 millió lejt (19 ezer dollár). Egy korábbi törvény értelmében viszont minden kedvezmény biztosítása esetében szükség van a versenytanács jóváhagyására. Becslések szerint az állami költségvetés e rendelkezés eredményeként nem esik el túl nagy bevételtől. Az adókiesést évi egybillió lejre becsülik (38 millió dollár).
Tavaly év elején, amikor még érvényben volt a szóban forgó rendelet hasonló tartalmú elődje, a nagyobb vállalatok rögtön azon spekuláltak, hogy miként osztódjanak kisebb cégekre, illetve más módon próbáltak maguk is hasznot húzni a rendelkezésből. Most -- úgy tűnik -- a Nastase-kabinet semmiképpen nem szeretné, ha feszültség keletkezne a romániai és a külföldi kis és nagy, jelentős beruházók között. Nemrégiben jelentette be a kormányszóvivő, hogy létrehozták a külföldi beruházók főosztályát, melyet egy államtitkár irányít majd, költségvetési keretből tartják majd fenn, és a fő célja az lesz, hogy kedvezőbbé tegye Romániában a légkört a legjelentősebb beruházók számára.
J. A. Seroussi, a Romániában jelen lévő külföldi beruházók egyesületének elnöke Nastase kormányfővel tárgyalt egy olyan szabályzatrendszerről, mely a beruházók bizalmát hivatott növelni. A külföldi vállalkozók egyesülete tízpontos kéréslistát adott át a kormányfőnek. Többek között arra kérik az új kabinetet, hogy tegye stabillá és átláthatóvá a beruházásokat szabályzó törvénykezést, és a továbbiakban ne adjon ki olyan kormányrendeleteket, melyek ellentmondanak a törvényeknek. Ugyanakkor azt szeretnék, ha egyetlen szerv foglalkozna mindennel, ami a külföldi beruházásokra vonatkozik. Emellett ők maguk is adókedvezményeket kérnek -- a beruházott összeg nagyságrendjének függvényében. A 100 és 500 ezer dolláros beruházások esetében kétéves nyereségadó-kedvezményt javasolnak, a felső határ pedig a 10 éves kedvezmény lenne, ha a befektetett összeg értéke meghaladja az 50 millió dollárt. Ha a beígért összeget a cég nem biztosítja, akkor természetesen csökkenne az adókedvezmény mértéke. Nyilvánvalóan a külföldi beruházók is vám- és áfamentességet kérnek a Romániába bevitt gépek, berendezések esetében, ha azok az új beruházáshoz szükségesek. Seroussi szerint e támogatásokkal nem veszítene, hanem nyerne a román állam, hiszen ha ezeket nem biztosítja, akkor hiába várja a külföldi tőkét. A főosztály létrehozásával a Nastase-kabinet máris jelezte, hogy komolyan veszi a külföldi beruházások ügyét, és további lépéseket kíván tenni ezek vonzása érdekében.
