Elbocsátható jegyzők

Az önkormányzatok jegyzőinek 2000. december 31-ig kötelező volt szakvizsgát tenni, de a közigazgatási hivatalok jelzései szerint szinte minden megyében vannak olyanok, akik nem vizsgáztak le. A törvény szerint közigazgatási szakvizsga hiányában senki nem lehet jegyző, a képviselő-testületeknek -- mint munkáltatónak -- el kell bocsátaniuk a polgármesteri hivatal szakmai irányítóját.
Az országos összesítés még nem készült el, így jelenleg nem lehet tudni, hányan nem felelnek meg az előírásoknak -- mondta a Világgazdaságnak Dudás Ferenc, a Belügyminisztérium közszolgálati főosztályának vezetője. Valószínűleg csak a jegyzők töredékéről lehet szó.
Magyarországon ma 1991 jegyző dolgozik. Az utóbbi évek tapasztalatai azt mutatják, hogy az állások mintegy 8-9 százaléka betöltetlen, elsősorban a kisebb településeken. A köztisztviselők jogállásáról szóló törvény szerint azoknak, akik már 1998. január 1-jén is jegyzők voltak, három évük volt a közigazgatási szakvizsga letételére. Akiket később neveztek ki, azoknak egy éven belül kellett levizsgázniuk. Valószínűleg döntően a kisebb településeken dolgozó jegyzők azok, akik kicsúsztak a határidőből. Dudás Ferenc elmondta: a vizsga során többek között államháztartási, közigazgatási és EU-s ismereteikről, illetve az önkormányzati rendszer működéséről és gazdálkodásáról adnak számot a jegyzők, azaz a felkészülés során olyan szaktudást szereznek, amely megfelelő színvonalú munkájukhoz elengedhetetlen. A szakvizsga megszerzése tehát nem formális kötelezettség.
A vizsgákat a közigazgatási hivatalok szervezik, s a hivatalok kötelessége, hogy felhívják az érintett önkormányzatok figyelmét arra, ha jegyzőjük nem tett eleget a törvényi előírásoknak. A jogszabály lehetőséget ad arra, hogy az érintettek rövid időn belül pótolják mulasztásukat. A közigazgatási hivatalok hamarosan újabb vizsgákat szerveznek, ám ha a jegyzők ezt is elmulasztják, vagy tudásuk nem felel meg az elvárásoknak, jogviszonyukat meg kell szüntetni -- hívta fel a figyelmet a főosztályvezető.