Elégedetlen érintettek

Korábban, a novemberi általános választások előtt a román parlament két háza két különböző változatban hagyta jóvá az ingatlantörvényt, majd a szenátus korábban elfogadta az egyeztetett változatot. A múlt héten plenáris ülés keretében a képviselőházban is jóváhagyták a végleges jogszabályt, mellyel a Nagy-Románia Párton kívül minden frakció egyetértett. A törvény szerint vissza kell szolgáltatni a volt tulajdonosoknak azokat az ingatlanokat, melyeket a kommunista rezsim 1945 után elvett tőlük. Sok parlamenti képviselő, így az RMDSZ tisztségviselői is elismerik: a törvény nem olyan lett, mint amilyennek óhajtották, és mint amilyet az Európai Unió, az Európa Tanács elvárt volna Romániától. De mégis fontos lépés a tulajdonjog rendezése terén.
A Romániai Magyar Demokrata Szövetség képviselője, Székely Ervin jogász a sajtónak a szavazás napján összefoglalta azokat a pontokat, melyeket joggal kifogásol a szövetség. Mindenekelőtt a törvény nem terjed ki a közösségi és egyházi ingatlanokra, viszont tartalmaz egy olyan kitételt, hogy ezekről az ingatlanokról egy külön jogszabály rendelkezik majd, és addig nem lehet megváltoztatni rendeltetésüket, nem lehet ezeket elidegeníteni. Ez tehát valamelyest garancia arra, hogy később visszajutnak a jogos tulajdonosokhoz. A törvény viszont különböző korlátozásokat is tartalmaz. Például nem vonatkozik azokra az ingatlanokra, melyekben állami, oktatási vagy szociális intézmények, párt- vagy szakszervezeti székházak működnek. Az RMDSZ sérelmezi azt is, hogy ha ezekben az ingatlanokban állami tőkével működő gazdasági társaságok vagy szövetkezetek működnek, akkor a használók fogják eldönteni (sejthető, miként), hogy visszaadják-e az ingatlant a tulajdonosnak, vagy sem. Ebben az esetben csak kárpótlásról lehet szó.
Sérelmezhető az is, hogy a törvény korlátozza a kárpótlás mértékét, és ezt egy tárcaközi bizottságra bízza, márpedig ilyen esetben polgári jogi elvek sérülhetnek. A politikai konjunktúra játszhat ebben szerepet. Egy korábbi, képviselőházi változat még rendelkezett a jóhiszeműség elvéről. Például nem tekinthető jóhiszeműnek az a bérlő, aki úgy vásárolta meg a lakásokat, hogy tudta, van jogos tulajdonos, és az visszaigényelte az ingatlant. Ez a kitétel már nincs benne a végső törvényben. Az RMDSZ mégis megszavazta a törvényt, és abban bízik, hogy valamikor a közeljövőben sor kerülhet jobbítására.
Adrian Nastase kormányfő szerint a jelenlegi romániai viszonyok között ennél jobb ingatlantörvény elképzelhetetlen. Habár a jogszabály sem a volt tulajdonosokat, sem a bérlőket nem elégíti ki teljes mértékben, a kormány azt reméli, hogy ez pontot tesz a két társadalmi kategória évek óta tartó, olykor drámai fejezetekbe torkolló vitája végére.
A törvény szerint a kárpótlás csakis részvények útján vagy olyan értékpapírok révén történhet, melyek magánosításkor hasznosíthatók. Az államosított ingatlanokban élő bérlők szerződését a törvény további öt éven át garantálja. Az 1989 után eladott államosított házakkal -- mintegy 100 ezer ingatlan -- kapcsolatos adásvételi szerződések érvényben maradnak, amit természetesen igencsak kifogásol a volt tulajdonosok érdekvédelmi szervezete, mely azt állítja: az új törvény sok esetben szentesíti a kommunista harácsolást.