Ellentétes vélemények

Az ENSZ környezetvédelmi programjának egy tudóscsoportja a múlt héten felkeresett 11-et abból a 112 koszovói helyszínből, ahol a NATO-gépek Jugoszlávia 1999-es bombázásakor összesen 3 tonna gyengített uránium (DU) fejelésű lőszert alkalmaztak. Nyolc helyszínen DU-maradványokat találtak, illetve fokozott radioaktivitást mértek.
A Pentagon és a brit védelmi minisztérium szerint a DU biztonságos anyag. A The Observer brit hetilap oknyomozó riportere azonban úgy véli, lebecsülik a veszélyt: az iraki--kuvaiti határon, ahol tíz éve mintegy 30 tonna ilyen anyagot használtak, a légköri minták ionizáló sugárértéke tízszer nagyobb volt, mint a közeli Bászrában és hússzor akkora, mint Bagdadban. A lapnak nyilatkozó tudósok szerint a brit és amerikai katonai egészségügyi hatóságok mérési és értékelési módszerei elavultak; nem állja meg a helyét az állítás, miszerint a DU robbanásakor keletkező mikroszkopikus részecskék gyorsan eloszlanak a levegőben.
Az Egészségügyi Világszervezet szerint a koszovói lakosság körében nem emelkedett a leukémiás esetek száma. A NATO történetének legnagyobb válságát azonban éppen az váltotta ki, hogy a boszniai és a koszovói NATO-veteránok között fokozott a rákos és leukémiás megbetegedések száma.
Az amerikai és brit katonai hatóságok mellett a német, spanyol és török illetékesek is úgy vélik, nincs kapcsolat a betegségek és a DU használata között. Francia, olasz, belga, cseh és portugál kormánytényezők nem értenek ezzel egyet, és vizsgálatot követelnek. Az oroszok is csatlakoztak a kétkedők kórusához. A fejlemények befolyásolhatják a portugál elnökválasztást, miközben a mérsékelt koszovói vezetők attól tartanak, hogy a sugárveszély miatt a NATO feladja koszovói misszióját.

Holnap külön-külön tanácskozik az Európai Unió politikai és biztonsági bizottsága, illetve az Észak-atlanti Tanács, megvitatandó, milyen lépéseket tegyenek a Balkán-szindróma néven ismertté vált betegség okozta problémahalmaz kezelésére. VG-ÖSSZEÁLLÍTÁS-->