Félmilliárd fogyasztóvédelmi bírság

A Fogyasztóvédelmi Főfelügyelőség az idén 1,3 milliárd forintból gazdálkodik, ami megegyezik a tavalyi összeggel -- mondta a Világgazdaságnak Huszay Gábor, az FVF főigazgatója. Az elmúlt évben kiszabott különböző bírságok összege több mint 545 millió forintot tett ki, és ebből eddig mintegy 338 millió forint folyt be.
Sajnos sokan nem fizetik be a bírságot, ezért a főfelügyelőség a közelmúltban egy megállapodást kötött az APEH-hel egyes pénzbüntetések behajtására -- tette hozzá a főigazgató. Említésre méltó, hogy az elmúlt év első felében kiszabott pénzbüntetések összege elérte az előző évi összes bírságösszeget.
A problémák általában a rövid távon gondolkodó, gyorsan meggazdagodni kívánó cégekkel vannak, akár termékfelelősségről, akár szolgáltatásról van szó.
Míg Amerikában és Nyugat-Európában számos termékfelelősségi pert indítottak a fogyasztók, óriási kártérítéseket követelve, hazánkban még egyetlen hasonló ügy sem került a bíróság elé. Huszai Gábor szerint pedig jó lenne, ha legalább egy ilyen pert indítanának, hiszen az elrettentő példa lenne a gyártóknak, és feltehetően jobban odafigyelnének a minőségre.
A hazai fogyasztóvédelem a jogszabályok és az intézmények tekintetében megfelel az európai uniós normáknak -- állítja. Az előttünk álló legfontosabb feladat az átvett jogszabályok jó végrehajtási gyakorlatának kialakítása, ami elsősorban a piacfelügyeleti munkában jelenik meg -- közölte Huszay Gábor.
Magyarországra ma már korlátozás nélkül be lehet hozni minden olyan terméket, ami a rá vonatkozó biztonsági előírásoknak megfelel -- tette hozzá. Azt, hogy a forgalomban lévő termékek valóban biztonságosak-e, valamint az erről szóló tanúsítványok hitelesek-e, a piacfelügyeleti rendszernek kell kontrollálni.
Az idén kiemelten ellenőrzik azon termékeket (gyermekjátékok, elektromos villamos berendezések, építési anyagok), amelyekre az új EU-s szabályozást tartalmazó direktíva vonatkozik.
A szolgáltatásokra vonatkozó jogszabályok átvétele még folyamatban van. Ezek a fogyasztó és a szolgáltató közötti szerződéses viszonyt szabályozzák. Különösen fontos ez az elektronikus kereskedelemben, hiszen itt az eladó és a vevő nem találkozik egymással, és erre korábban csak a csomagküldő szolgáltatásoknál volt példa. Az e-kereskedelem nemcsak külföldön, de hazánkban is rohamosan fejlődik -- hangsúlyozta a főigazgató.
Problémát jelent, hogy jelenleg hiányzik az állami szabályozás ezen a területen. Az e-kereskedelemben egyébként hasonló hiányosságokkal találkozhatunk, mint a hagyományosban. A kereskedők általában "megfeledkeznek" a jótállási feltételekről, és nem tájékoztatják a vevőt az elállási lehetőségekről. Ma Magyarországon 200-250 e-üzlet működik, ám számuk rohamosan nő.
Huszay Gábor a főfelügyelőség idei feladatairól szólva elmondta: ebben az évben is ellenőrzik majd az élelmiszereket, az építési anyagokat, továbbá vizsgálják majd a vegyipari, műszaki és könnyűipari termékeket, valamint az elektronikus és a közüzemi szolgáltatókat.
Mivel a fogyasztók még mindig nem ismerik jogaikat, a főfelügyelőség az idén számos tájékoztató jellegű kiadványt jelentet meg.
A kereskedők részére pedig megelőző szándékú szakmai fórumokat rendeznek majd, ahol felhívják a figyelmüket a különböző jogszabályokra. Az idegenforgalmi szakmában tevékenykedőknek még a szezon előtt külön tanácskozást szerveznek. Tájékoztatják őket a kötelezettségekről, hogy a tavalyihoz hasonló panaszok ne forduljanak elő.
A főigazgató lapunknak azt is elmondta: a megyei felügyelőségek és a főfelügyelőség összlétszáma kevés, csupán 450 fő, ám ebben az évben nincs lehetőség a létszámbővítésre. Ha a jelenleginél több munkatárssal tudnának dolgozni, akkor gyakoribb és átfogóbb ellenőrzésekre lenne lehetőség, így nagyobb lenne a visszatartó erő is.