Javulhat a külső egyensúly

Az utóbbi hetekben több médium is beszámolt arról, hogy a Microsoft megbízásából a Flextronics Magyarországra telepíti új játékkonzol-gyártásának egy részét. A tervek szerint a Sárváron és Nyíregyházán készülő termékekkel látnák el az európai piacot. Bár a magyarországi gyártás többek között erőteljesen függ a termék fogadtatásától és a piacon kialakuló árversenytől, szakértők úgy vélik, hogy a termelés felfuttatása után a Microsoft hozzávetőleg hárommilliárd dollárnyi árbevételre számíthat. Az egyelőre nem ismeretes, hogy pontosan mikortól működnek majd a gyárak teljes kapacitáson.
A két termelő egység bevételét a közelmúltban gyakran hasonlították a bruttó hazai termékhez, a GDP-hez. A 2000-re várható, dollárban kifejezett GDP adat 46 milliárd dollár körül lehet. (Az adat több szempontból is hozzávetőleges, ráadásul tavaly az erősödő dollár miatt a devizában kifejezett érték kisebb dinamikát mutat, mint a forintban mért hozzáadott érték.)
A fentieket figyelembe véve hangzottak el azok a megállapítások, melyek szerint az Xbox termelés beindulásával a GDP 6,5 százalékát kitevő értéket állít majd elő a két magyarországi gyár. A fenti állítás azt sugallja, hogy a Microsoft ezen tevékenységének hazánkba településével önmagában 6 százalék feletti GDP bővülés várható Magyarországon. Ez azonban nem állja meg a helyét, ugyanis a bruttó árbevétel nem vethető össze a GDP-vel. Ez a számviteli kategória érthető módon tartalmazza az összes olyan teljesítményt, amelyet a gyárak külső beszállítóktól vásárolnak meg. A GDP valójában csak azokat a teljesítményeket "ismeri el", amelyek hozzáadott értéket termelnek.
A teljes árbevétel százalékában kifejezve a gyártás hozzáadott értéke a kezdeti időszakban 8 százalék körül lehet -- vélekednek a gyártás feltételeit ismerő szakértők. A hazai hozzáadott érték azonban növekedhet, ahogy a külföldi beszállítók idetelepülnek.
A nyolc százalékos értékkel számolva a teljes kapacitáson működő Xbox gyártás körülbelül fél százalékkal növelheti a GDP-t. Természetesen a kapacitások kihasználtsága, a hazai beszállítói kör mérete és a bruttó hazai termék bővülése évrő évre változtathatja a GDP-hez viszonyított hozzáadott értéket. Bár a valós érték elmarad a korábban emlegetett hat százalék feletti számoktól, a gyártás nemzetgazdasági súlya így is jelentős lesz.
Hasonló a helyzet a külkereskedelmi egyenlegre gyakorolt hatással is. Valóban igaz, hogy egy ilyen nagy volumenű, exportorientált tevékenység akár tíz százalékponttal is növelheti a kiviteli dinamikát, a magas importarányú termelés azonban a behozatal bővülési ütemére is erős hatással van. A Világgazdaság számításai szerint a gyártás -- felfutás esetén -- a külkereskedelmi mérleget 250-330 millió dollárral javítaná, hiszen az importdinamikát az Xbox-termelés hozzávetőleg 6-8 százalékkal növelné.
Mivel tavaly a dollárban számolt külkereskedelmi dinamikák 13-15 százalék körül alakultak, a gyártás jelentősen hozzájárul a magyar gazdaság tovább növekvő nyitottságához.