Káoszba torkollott a dereguláció

Az egyelőre csak 90 napos hatállyal alkalmazandó tarifaemelés nyomán a kisvállalatok, a lakossági fogyasztók, a közepes cégek, illetve a nagy ipari felhasználók számára (az adott sorrendben) 7-9-12-15 százalékkal drágul az elektromos energia -- jelentette a CNN. Gazdasági elemzők 15--20, maguk az érintett szolgáltatók pedig legalább 26--30 százalékos azonnali drágítást tartottak volna szükségesnek, hogy el lehessen kerülni az elosztást végző két közüzemi vállalat csődjét. Ez utóbbiak arra hivatkoznak, hogy nem tudják tovább áthidalni a nagybani árampiacon tapasztalható árrobbanás és a rögzített fogyasztói tarifák közötti, gyorsan táguló szakadékot, ezért 2003-ig legalább 76 százalékos tarifaemelésre lesz szükség.
A dereguláció keretében kialakított nagybani árampiacon egy évvel ezelőtt még 30 dollár körüli áron lehetett kapni egy megawattórányi energiát. Az utóbbi hetekben ez tartósan 300 dollár fölé kúszott, de egyes, kritikus időpontokban az 1000 dolláros szintet is meghaladta.
Az okokat elemezve ottani politikusok részint arra utalnak, hogy a tavaly év eleji, különösen erős gazdasági növekedés ellátási szűkét teremtett, amit tetézett a vízi erőműveket sújtó szárazság, a gázárak emelkedése, illetve a felújítások hulláma. Időközben nyilvánvalóvá vált, hogy az elmaradt erőműépítések miatt maguk az erőművi kapacitások is szűkösek. Emiatt Kaliforniának az ugyancsak drágulással küszködő többi államtól kellett jelentős szállításokat kérnie, aminek csak a szövetségi állami szervek közbelépésével lehetett érvényt szerezni.
A káoszt a fogyasztók és a politikusok a helyi törvényhozás által 1996-ban elfogadott piaci deregulációval magyarázzák. Akkor arra késztették a szabályozott magánmonopóliumként tevékenykedő szolgáltatókat, hogy csak a lakossági elosztóhálózat működtetésére korlátozzák tevékenységüket, a nagyfeszültségű vezetékes rendszereket adják el egy nonprofit szervezetnek, az erőműveket pedig magánvállalatoknak.
Az elképzelés szerint a szolgáltatók a későbbiekben napi árakon vásároltak volna energiát egy időközben létrehozott áramtőzsdén. A nagyszámú buktató közül az egyik éppen az volt, hogy megtiltották a szolgáltatóknak hosszú lejáratú szerződések kötését. Ezzel úgymond a várható erőteljes tarifacsökkenéseket szerették volna kiaknázhatóvá tenni, aminek éppen az ellenkezője következett be: a továbbra is rögzített árakon forgalmazó -- magántulajdonban lévő -- közüzemi elosztók már csak horribilis árakon tudják beszerezni az energiát, ami közvetlen csődveszélybe sodorta őket -- számol be a Reuters. A hitelképességük leértékelése miatt immár a beszerzésekhez szükséges hiteleket is megtagadják tőlük.