Magyarország a 17. helyet foglalja el a félszáz fejlett és feltörekvő államot tartalmazó "globalizációs világranglistán" -- derül ki a lapunkhoz eljuttatott sajtóközleményből. Ez a legmagasabb helyezésnek számít az egykori szocialista országok között, és olyan európai uniós gazdaságokkal összevethető helyzetet jelez, mint Franciaország és Spanyolország.
A globalizációs index a külkereskedelem GDP-hez viszonyított arányát, a belföldi és a világpiaci árak konvergenciáját, a nemzetközi tőkemozgások nagyságát, az egy főre jutó külföldi turisták számát és a nemzetközi telefonbeszélgetések időtartamát, valamint az internetfelhasználás elterjedtségét tükrözi.
Jóllehet a világkereskedelem a kilencvenes évek második felének pénzügyi viharai hatására némileg visszaesett, az információtechnológia fejlődése fenntartotta a globalizáció lendületét -- írják a tanulmány szerzői.
Az internetfelhasználók jelenleg mintegy 250 milliós tábora folyamatosan nő, ám túlnyomórészt a fejlett országokra koncentrálódik -- írják az amerikai elemzők. Szerintük azonban ez utóbbi sem tekinthető homogén csoportnak: az észak-amerikai és skandináv országok ugyanis általában jóval előrébb tartanak a világhálóra való csatlakozásban, mint a legtöbb nyugat-európai gazdaság vagy Japán.
A "globalizációs világranglista" elején kisebb országok találhatók, amelyek fokozottan a világpiacra vannak utalva áru-, szolgáltatás- és tőkeszükségletük kielégítése végett. Az idén éllovas Szingapúr a tavaly kiadott hasonló listán is az helyet foglalta el, az akkor ezüst-, illetve bronzérmes Írország és az Egyesült Államok azonban most a 6., illetve a 12. helyre esett vissza.
A globalizáció hatásaival kapcsolatban az AT Kearney és a Foreign Policy Magazine szakértői alapvetően bizakodók. A világgazdaságba jobban integrálódott országokban általában egyenletesebb a jövedelemeloszlás, és jobban érvényesülnek a társadalmi és politikai szabadságjogok -- mutatnak rá, elismerve ugyanakkor, hogy utóbbi szempontból éppen az első helyezett Szingapúr kivételt jelent.
A világranglista tavalyi kiadásában az AT Kearney a globalizációba való bekapcsolódás gyorsaságát is elemezte. Magyarországot -- Argentína, Chile, Kína és a Fülöp-szigetek társaságában -- "agresszíven globalizálódó" gazdaságnak minősítette a tanácsadó cég. A gyors globalizáció azonban hátrányokkal is jár -- figyelmeztettek az elemzők; ezek közül a jövedelmi különbségek növekedését, a korrupciós index romlását és a levegőszennyezés súlyosbodását emelték ki.
Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.