Magyarország a 17. helyet foglalja el a félszáz fejlett és feltörekvő államot tartalmazó "globalizációs világranglistán" -- derül ki a lapunkhoz eljuttatott sajtóközleményből. Ez a legmagasabb helyezésnek számít az egykori szocialista országok között, és olyan európai uniós gazdaságokkal összevethető helyzetet jelez, mint Franciaország és Spanyolország.
A globalizációs index a külkereskedelem GDP-hez viszonyított arányát, a belföldi és a világpiaci árak konvergenciáját, a nemzetközi tőkemozgások nagyságát, az egy főre jutó külföldi turisták számát és a nemzetközi telefonbeszélgetések időtartamát, valamint az internetfelhasználás elterjedtségét tükrözi.
Jóllehet a világkereskedelem a kilencvenes évek második felének pénzügyi viharai hatására némileg visszaesett, az információtechnológia fejlődése fenntartotta a globalizáció lendületét -- írják a tanulmány szerzői.

Az internetfelhasználók jelenleg mintegy 250 milliós tábora folyamatosan nő, ám túlnyomórészt a fejlett országokra koncentrálódik -- írják az amerikai elemzők. Szerintük azonban ez utóbbi sem tekinthető homogén csoportnak: az észak-amerikai és skandináv országok ugyanis általában jóval előrébb tartanak a világhálóra való csatlakozásban, mint a legtöbb nyugat-európai gazdaság vagy Japán.
A "globalizációs világranglista" elején kisebb országok találhatók, amelyek fokozottan a világpiacra vannak utalva áru-, szolgáltatás- és tőkeszükségletük kielégítése végett. Az idén éllovas Szingapúr a tavaly kiadott hasonló listán is az helyet foglalta el, az akkor ezüst-, illetve bronzérmes Írország és az Egyesült Államok azonban most a 6., illetve a 12. helyre esett vissza.
A globalizáció hatásaival kapcsolatban az AT Kearney és a Foreign Policy Magazine szakértői alapvetően bizakodók. A világgazdaságba jobban integrálódott országokban általában egyenletesebb a jövedelemeloszlás, és jobban érvényesülnek a társadalmi és politikai szabadságjogok -- mutatnak rá, elismerve ugyanakkor, hogy utóbbi szempontból éppen az első helyezett Szingapúr kivételt jelent.
A világranglista tavalyi kiadásában az AT Kearney a globalizációba való bekapcsolódás gyorsaságát is elemezte. Magyarországot -- Argentína, Chile, Kína és a Fülöp-szigetek társaságában -- "agresszíven globalizálódó" gazdaságnak minősítette a tanácsadó cég. A gyors globalizáció azonban hátrányokkal is jár -- figyelmeztettek az elemzők; ezek közül a jövedelmi különbségek növekedését, a korrupciós index romlását és a levegőszennyezés súlyosbodását emelték ki.