BÉT logóÁrfolyamok: 15 perccel késleltetett adatok

"Megkergülhetnek" a sertések is

A német állat-egészségügyi intézet nem zárja ki annak lehetőségét, hogy sertések is fertőződhetnek a kergemarhakór (BSE) kórokozójával. Eddig azonban takarmánnyal még nem, csupán közvetlenül az állatok gerincvelőjébe juttatva sikerült átvinni a BSE-t disznókra -- mondta Irene Lukassovitz, az intézmény szóvivője. Magyarországon 70--200 millió forintba kerülhetnek évente a kötelező szűrések.

Elképzelhető, hogy a betegség kialakulásához sertésekben sokkal hosszabb időre van szükség. A sertések jóval fiatalabban -- 6-7 hónaposan -- kerülnek a vágóhídra, mint a marhák, amelyeket egy évnél is tovább hizlalnak, de még a kísérleti célokra hosszabb ideig életben tartott disznókon sem mutatkoztak a tünetek.
Alsó-Szászországban és Bajorországban tegnap kezdődtek a kényszervágások a BSE-vel érintett marhaállomány körében. Az előbbi tartományban 273 állatot taglóznak le és égetnek el egy használaton kívüli vágóhídon, míg az utóbbiban két gazdaság 262 marháját vágják le.
A következő években várhatóan számos mesterséges fertőzési kísérletet végeznek majd sertéseken, az eddigi eredmények alapján azonban az állatfaj rezisztensnek tűnik -- erősítette meg lapunk érdeklődésére Fodor László, az Állatorvos-tudományi Egyetem járványtani tanszékének egyetemi tanára. Magyarországon a sertések étrendjében fontos szerepe van az állati eredetű fehérjéket tartalmazó takarmányoknak, ezek esetleges, az unió által már többször fontolóra vett betiltása nehéz helyzetbe hozná a sertéstenyésztőket -- mondta Fodor. Aggodalomra azonban szerinte belföldön nemcsak a sertés-, hanem a marhahússal kapcsolatban sincs igazán ok, a magyar állomány BSE-mentes, amit az idegrendszeri megbetegedésben elhullott valamennyi szarvasmarha laboratóriumi vizsgálata is megerősít.
Magyarországon is heteken belül megkezdődik a levágott szarvasmarhák, illetve a nem idegrendszeri betegségben elhullott állatok prionteszttel történő szűrése -- tájékoztatta az MTI-t a Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium. Egy teszt állatonként 20 ezer forintba kerül, és ha az EU ragaszkodik az unióban alkalmazott módszerek átvételéhez, az összköltség elérheti az évi 200 millió forintot. Az egyszerűbb eljárás esetén is mintegy 70 millióba kerülne a szűrés, ám azt még nem tudni, ki állná a költségeket. Az EU-ban január elsejétől kötelező minden levágott, harminc hónapnál idősebb szarvasmarha BSE-tesztje. A szomszédos Ausztriában sem dőlt még el, ki fizeti az 1500 schillinges vizsgálatot.

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.