Schneider elsősorban közvetett módszerekkel (a forgalomban lévő készpénzmennyiség vizsgálatával) jutott arra a következtetésre, hogy a tavalyi évben mintegy 291 milliárd schillinget tett ki Ausztriában az árnyékgazdaság volumene. Ez azt jelenti, hogy húsz év alatt megtízszereződött az adózás alól kivont jövedelem nagysága, nemzetgazdasági részaránya pedig megnégyszereződött -- írja tanulmányát ismertetve a Der Standard.
A linzi közgazdász szerint a fusizás térnyeréséért elsősorban a magas adó- és társadalombiztosítási terhek, továbbá az állami (túl)szabályozás felelős. Ezen túlmenően szerepet játszott a társadalmi értékrend változása, a törvényes munkaidő csökkenése és a korengedményes nyugdíjba vonulás megkönnyítése is -- vélekedik.
A gazdasági ágazatok közül a tanulmány szerint az építő- és kézműiparban a legmagasabb (38 százalék) a feketén végzett munka aránya. Az átlagnál magasabb (14-18 százalék) a fusizás gyakorisága az idegenforgalomban, a szórakoztatóiparban és az egyéb szolgáltatások -- fodrászat, gyermekfelügyelet -- terén is.
Az árnyékgazdaság térnyerése egyáltalán nem csak osztrák jelenség -- mutatott rá Schneider egy korábban, a Neue Zürcher Zeitungban megjelent írásában. A Gazdasági Együttműködési és Fejlesztési Szervezet (OECD) tagállamaiban az elmúlt évtizedben mindenütt nőtt a feketemunka nemzetgazdasági aránya: az 1989--90-ben becsült 13,2 százalékos átlaggal szemben tavaly -- az azóta csatlakozott államokat nem számítva -- már 16,7 százalék volt a fusizás részesedése.