Napirenden az ingatlantörvény

A két ház jövő szerdán vagy csütörtökön, együttes ülésen tűzheti napirendre a javaslatot. Ebben továbbra is megtalálhatók azok a kitételek, melyek miatt a Romániai Magyar Demokrata Szövetség a szenátusban korábban nem támogatta a tervezetet. Mivel azonban az egyeztetések éppen az akkor még ellenzékben levő, ma kormánypárt Társadalmi Demokrácia Pártja (PDSR) elképzeléseinek a törvényjavaslatba illesztésére szolgáltak, kicsi a valószínűsége, hogy érdemben módosulna a tervezet szövege.
A törvénytervezet jelenlegi formájában csak az érintett épületek egy részét adná vissza eredeti tulajdonosainak. A közintézményeknek otthont adó ingatlanok egykori gazdái csupán kárpótlásra számíthatnak. Az RMDSZ viszont minden esetben elrendelné a tulajdonjog visszaállítását, és ezt követően az érintettek megállapodása alapján működhetnének tovább a szóban forgó intézmények.
Az RMDSZ még a napokban is csiszolja álláspontját a javaslattal kapcsolatban. A politikai hangulat függvényében igyekszünk majd pozitív változtatásokat kicsikarni, ám nem akarjuk, hogy a tervezet rajtunk bukjon el, mert az már jelenlegi formájában is komoly előrelépést jelentene -- mondta az alelnök.
Az egyházi ingatlanok ügyével foglalkozó nyár eleji kormányrendeletről most még csak a bizottságok mondanak véleményt -- tudósított a Krónika című romániai napilap. Az egyházközösségek számára tíz-tíz ingatlan visszaadását lehetővé tevő rendelettel sem az egyházak, sem az RMDSZ nem elégedett. Mint Puskás elmondta, egy-egy püspökség esetében is több mint ezer elvett ingatlanról lehet szó, amihez képest a felajánlott tíz épület elenyészően kevés. A rendelet végrehajtásáról kiadott kormányhatározatban nevesített 37 ingatlan esetében az egyházaknak további három évig biztosítaniuk kell a jelenlegi bérlők használati jogát.
A tíznapos ülésezés napirendjén szerepel a közigazgatási törvény tervezete is, melynek a szenátus által már elfogadott pozitívabb változata képviselőházi jóváhagyására jók az esélyek, mivel ez része volt az RMDSZ--PDSR megállapodásnak. A javaslat azokon a településeken, ahol a nemzetiségi lakosság részaránya meghaladja a 20 százalékot, hivatalosssá tenné a kisebbségi nyelvhasználatot.