Perben a városházával és az állammal

Kilenc, összesen több millió forint perértékű, székesfővárosi kötvényekkel kapcsolatos jogvita tárgyalását kezdi meg ebben a hónapban a Pesti Központi Kerületi Bíróság. A felperesek a székesfőváros által, a múlt század első évtizedeiben kibocsátott értékpapírok tulajdonosai, akik mindmáig nem jutottak pénzükhöz.
Keresetükben a városházától vagy a magyar államtól várják a kötvényekből eredő követeléseik teljesítését. Azzal érvelnek, hogy igényük jogalapja jelenleg is fennáll, mert a jogszabályok a mai napig nem rendezték a kötvények sorsát. Elévülés sem következett be -- állítják --, mert az értékpapírokra a tulajdonjog passzusait kell alkalmazni. A tulajdonjogi igények pedig -- a Ptk.-ban foglaltak szerint -- nem évülnek el. Az alperesek -- a fővárosi önkormányzat és az állam -- vitatják a követelések jogalapját, elévülésre és elértéktelenedésre is hivatkoznak.
Mint azt a Világgazdaság korábban megírta: egy népszövetségi államkötvény kifizetésére indult, sikeres próbapert követően, l999 tavaszán mintegy 30 székesfővárosi kötvénytulajdonos kérte a városházától értékpapírjai kifizetését. Az igénylők többsége 1914-es kibocsátású értékpapírok alapján, más része az 1927-es aranykötvények birtokában lépett fel. A városháza illetékesei akkor még nem vitatták a követelések jogalapját. Hosszas vizsgálódás után azonban arra jutottak, hogy a fővárosi önkormányzat sem közjogi, sem magánjogi értelemben nem jogutóda Budapest székesfővárosnak. Okfejtésük szerint korábban a főváros közigazgatási határai nem estek egybe a jelenlegivel, és területén ma 23 önkormányzat is működik saját vagyonnal. A szakértők véleménye az volt, hogy a tartozásokat a magyar államnak kell megfizetnie.
Az állam nevében eljáró Pénzügyminisztériumtól az első igénylők 1999 szeptemberében kapták meg az elutasító választ. Ennek értelmében a kötvényekért a felelősség a kibocsátót terheli. Következésképpen a kommunális (fővárosi) kibocsátású értékpapírokért nem az államnak kell helytállnia.
Időközben nőtt a követeléssel fellépő kötvényesek száma, akik úgy vélik: a jogutódlás körüli vita másodlagos, nem érinti a követelés jogalapjának, fennálltának és összegszerűségének kérdéskörét.
A felperesek egyébként nem csupán a névértéket kívánják érvényesíteni, hanem szelvénykövetelésük is van, ami az ügyleti kamatot testesíti meg. A késedelmi kamatra ugyancsak igényt tartanak, hiszen az adós -- akár a főváros, akár az állam --, nem vitathatóan, késlekedik a kifizetéssel.