Évek óta a nyugdíj-biztosítási alap kiadásainak mindössze egy ezrelékét teszi ki a méltányossági nyugellátások emelése, megállapítása, és az egyszeri szociális segélyre fordítható keret. Tavaly 600 millió forintot költhetett el a nyugdíjbiztosító az ilyen típusú ellátások emelésére, valamint megállapítására, s további 380 milliót kapott az államkasszától az egyszeri segélyek kifizetésére. A 980 millió forintos összkeret az idénre 550 millióra apad. Mindössze százmillió fordítható majd méltányossági nyugdíjra, igaz, 450 millióra nő a szociális segélyek kerete.
A kétéves költségvetési törvény elfogadásakor a honatyák egy gombnyomással törölték el a méltányossági nyugdíjemelés lehetőségét, az előirányzat címének módosításával. Jövőre már csak arra jut pénz a tb-büdzsében, hogy méltányossági okra hivatkozva külön nyugdíjat, illetve nyugdíjszerű ellátást állapíthassanak meg a szakemberek. Az elmúlt években átlagosan 1000--2500 forint közötti havi pluszösszeget ítélhettek meg a rászorulóknak nyugdíjemelés címén. Ha viszont a nyugdíjas kiskorút, vagy 70 éven felüli eltartott személyt gondozott saját háztartásában, akkor a nyugdíjat havi 3500 forinttal emelhették. Ám különleges esetekben ennél magasabb összeget is megítélt a nyugdíjbiztosító főigazgatója. A méltányossági nyugdíjemelés háromévente volt adható, ám most januártól erre már nem lesz lehetőség. A biztosító tapasztalatai szerint a méltányossági nyugdíjemelésre benyújtott kérelmek mintegy 40-50 százalékát teljesítették.
Bár nyugdíjemelést nem, ám új nyugdíjat méltányossági alapon továbbra is megállapíthatnak a szakemberek. Az erre fordítható forrás százmillió forint lesz. A nyugdíj megítélésének feltétele, hogy a jogosult legalább a kötelezően előírt szolgálati idő felével rendelkezzen. Ugyancsak lesz mód a jövőben nyugdíjszerű ellátás megállapítására, méltányossági indokból. (Ilyen lehet például az árvaellátás.) A korábbi évek gyakorlata alapján az ez irányú kérelmek közel 95 százalékát megítélte a biztosító.
A jövőben a Szociális és Családügyi Minisztérium állapítja meg az egyszeri szociális segélyeket. Az idei 380 millió forintos keret 2001-ben 450 millióra emelkedik. Az egyszeri nyugdíj-kiegészítés átlagosan 8 ezer forintot tesz ki, ám a jelenlegi szabályok szerint legfeljebb 20 ezer forintot adhat a nyugdíjbiztosító főigazgatója a rászorulónak. Olyan különleges esetekben, mint például árvíz-, belvízkár, temetés, a nyugdíjasnak legfeljebb 50 ezer forint összegű egyszeri segélyt ítélhet meg az Országos Nyugdíj-biztosítási Főigazgatóság. A jövőben az ilyen segélyeket a szociális miniszter adhatja. Korábban a benyújtott kérelmek mintegy kétharmadát teljesítette a biztosító.