Szabadabb béralku terve Németországban

Müller a Tagesspiegel című berlini lapnak nyilatkozva kijelentette: törvényesen engedélyezni kellene, hogy üzemi szinten el lehessen térni a bérmegállapodásoktól, amennyiben ezzel a munkaadók és a munkavállalók is egyetértenek. Ezzel tartalmasan újra lehetne értelmezni azt a szabályt, amely mostanában csak a munkavállalók javára teszi lehetővé az eltérést. A kormány mindazonáltal nem kívánja megkérdőjelezni annak a szerepnek a kizárólagosságát, amit a munkaadói és a szakszervezeti szövetségek játszanak a béralkuk létrejöttében -- tette hozzá.
A miniszter nem bocsátkozott részletekbe, de szóvivője szerint szélesebb körben támogatná a már most is meglévő lehetőségek alkalmazását -- például ágazati béralkuk felfüggesztésének szabályozását -- akkor, ha a vállalatok jelentős piaci gondokkal küszködnek.
Az üzemi tanácsoknak és a munkaadóknak együtt kellene vállalatuk számára az ágazatitól eltérő szabályokat kidolgozniuk, amennyiben a munkahelyek védelmének jogos követelményére épülnek -- jelentette ki a Reutersnek a munkaadói szövetségek elnöke, Dieter Hundt. Reinhard Dombre, a DGB országos szakszervezeti szövetség bérszakértője szerint viszont Müllernek "valami más foroghat a fejében", miután a konkrét javaslat bizonyos formában már most is létezik.
A szakszervezetek -- több munkaadóval egyetértésben -- úgy vélik, hogy nagyban hozzájárult a háború utáni Németország munkabékéjéhez az a rendszer, amely különféle döntőbíráskodási eljárásokat ír elő, és szigorúan szabályozza az általános sztrájkok törvényességét. A rendszer része a béralkuk lebonyolításának jelenlegi módja is.
Egy korábbi zöldpárti -- Mülleréhez hasonló -- javaslatot a szakszervezetekkel szoros kapcsolatokat ápoló szociáldemokraták még erélyesen visszautasítottak. Gerhard Schröder kancellár nem volt hajlandó engedni azoknak a vállalkozói állásfoglalásoknak sem, amelyek a nagyobb rugalmasság és versenyképesség jegyében "különutas" béralkuk lehetőségét követelték. Elemzők szerint a béralku jelenlegi rendszere elriasztja a vállalkozókat új munkahelyek teremtésétől. Németországban -- bár csökkent -- még mindig 9 százalékos a munkanélküliség.