Az ENSZ klímaváltozással foglalkozó kormányközi bizottsága (IPCC) a minap közzétette a témával kapcsolatos eddigi legátfogóbb, több mint ezer oldalra rúgó tanulmányát. A 123 szerző ötszáznál is több szakértőt vont be a jelentés elkészítésébe, és a tudósok egyetértése az emberi felelősség kérdésében mindenhol meg kell hogy kongassa a vészharangokat -- idézi a Reuters Klaus Toepfer egykori német környezetvédelmi minisztert, aki ma az ENSZ környezetvédelmi programjának a vezetője.
A jelentés előrejelzése szerint az IPCC 1995-ös becsléséhez képest nagyobb mértékű, 1,4 és 5,8 Celsius-fok közötti átlagos felszíni felmelegedés várható az 1990-től 2100-ig tartó időszakban. Ezalatt a tengerszint 9 és 88 cm közötti emelkedésének lehetünk majd tanúi.
Az 1990-es volt a legforróbb a múlt század évtizedei közül. Megnőtt az áradások és az aszályok száma, a terjedő száraz területek vízellátása pedig egyre súlyosabb nehézséget jelent. A felmelegedésnek az emberi egészség is kárát fogja látni: az IPCC szerint a nyári időszakokban nő majd a hőgutában, vagy például a maláriában meghaltak száma. A felmelegedés megállításában az ipari országok felelőssége elsődleges, de a fejlődők energiahatékonyságának növelése is szükséges. A kormányok kritikus szerepet játszhatnak abban, hogy lehetővé váljon a tiszta technológiák transzfere.
Az elsivatagodásnak a jövőben akár Európa termőföldjeinek a harmada is áldozatává válhat -- olvasható a The Guardian honlapján. A leginkább Portugália, Spanyol-, Olasz- és Görögország érintett, de az elsivatagodás jelei Bulgáriában, Moldáviában, Romániában, Oroszországban és Magyarországon is megfigyelhetőek. Toepfer szerint a termőföldek fenntartható használata egyike az Európa előtt álló legnagyobb környezeti, szociális és gazdasági kihívásoknak.
Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.