Szándék van, megfelelő háttér nincs

Az Országos Munkaügyi Tanács munkavállalói oldalának egyik nagy szakszervezete, az MSZOSZ fontosnak tartaná a középszintű érdekegyeztetés fejlesztését, ám -- mint Hanti Erzsébet, a szakszervezet szakértője mondta -- erre kevés esély van a jelenlegi helyzetben. Az MSZOSZ szerint akkor lehetne érdemi előrelépés középszinten, ha a munka törvénykönyve átfogó módosításakor sor kerülne e terület jogi szabályozására. Jelenleg az alapvető gond az, hogy a törvény még csak említést sem tesz a középszintű érdekegyeztetésről mint lehetőségről.
Bár az MSZOSZ tagszervezetei próbálják megtalálni munkaadói partnereiket az ágazatokban és a régiókban, ez a gyakorlatban nem könnyű. Ugyanis a szakszervezeteknél már évtizedek óta megvannak az ágazati szerveződések, így 1990 után volt mire építeni. Ugyanez a munkaadóknál nem volt meg, így több esetben még partnert sem lehet találni. Előfordul olyan eset is, hogy van partner, ám ennek a szervezetnek nincs felhatalmazása kollektív szerződés megkötésére. E dokumentum kidolgozása és aláírása ugyanis esetenként -- ahol magas a feketegazdaság aránya -- nem érdeke a munkaadónak. A dolgozók érdekeit képviselő, átmeneti megoldás lehetne a kollektív szerződések kiterjesztése. Az MSZOSZ javaslata szerint -- amelyet már évekkel ezelőtt nyilvánosságra hozott -- a középszint fejlesztésére több lehetőség is van. Így például a közbeszerzési törvénybe a pályázati elbírálási szempontok közé be lehetne venni a rendezett munkaügyi kapcsolatok meglétét. Ugyanez bekerülhetne az állami támogatások elnyerésének feltételei közé is.
A szakszervezeteknél nehezebb helyzetben dolgoznak az ágazati szakmai szövetségek. Mint Cseh József, az MGYOSZ egyik tagszervezete, a Magyar Könnyűipari Szövetség titkára elmondta, a jelenlegi gondok a szervezetek létrejöttéig nyúlnak vissza. Hiszen ekkor általában vagyon nélkül alakultak meg a szövetségek, sok esetben még a napi működéshez szükséges feltételek is hiányosan álltak rendelkezésre. Még ma is jellemző, hogy éves működési költségeiket nem, vagy nagyon nehezen tudják fedezni. Így nem csoda, ha e szervezetek csak nagyon nehezen tudnak megfelelni az elvárásoknak, nem is beszélve az EU követelményeiről. Cseh József úgy látja, állami feladat lenne e szervezetek megerősítése. A segítség körébe tartozhatna például a nemzetközi szövetségek tagsági díjainak kormányzati átvállalása, de jó lenne a központi segítség az EU-csatlakozással kapcsolatos feladatokhoz is.
Siralmas állapotban van az agrárágazat érdekegyeztetése -- foglalja össze röviden a jelen helyzetet Filipsz László, a Mezőgazdasági Szövetkezők és Termelők Országos Szövetségének (MOSZ) titkára -- sőt a jelenlegi mezőgazdasági kormányzat tevékenysége ezen még tovább ront. Éppen ezért a MOSZ a gondokat már több alkalommal jelezte az FVM-nek, az igazságügyi tárcának és a Miniszterelnöki Hivatalnak is, ám érdemben a felvetésekkel senki nem foglalkozott. Az előző kormányok idején elindult, kedvezőnek mondható folyamatokat a mostani kormányzat teljesen leállította. Ebben a ciklusban alakult meg az érdekegyeztetés fórumaként az Agrárgazdasági Tanács, ahova a földművelésügyi és vidékfejlesztési miniszter nevezi ki a tagokat. Ezért nem meglepő, hogy az érdemi érdekegyeztető munka helyett e fórum feladata a miniszteri beszámolók elfogadása. Az FVM eddigi tevékenységének eredményeképpen az agrárágazat szervezetei szembekerültek egymással, s ennek következményeként kialakult a szervezeteknek az a köre, amelyet a minisztérium finanszíroz. Ezektől mindig meg is kapja a szükséges támogatásokat. Így az érdekegyeztetés teljességgel formálissá vált, érdemi munka e területen nem folyik.
A minisztériumok között kedvezőnek mondható a közlekedési tárcánál folyó középszintű érdekegyeztető munka. Mint Soósné Dobos Mária, a Közlekedési és Vízügyi Minisztérium parlamenti és társadalmi kapcsolatok főosztályának vezetője elmondta, több-kevesebb sikerrel 1992 óta működnek a tárcánál az érdekegyeztetés szervezetei. A minisztériumban kétféle érdekegyeztető fórum működik. Egyik a tárcaszintű, amelyen azokat a témákat tárgyalják meg, amelyek minden szakterületet egységesen érintenek. Itt jellemzően a politikai államtitkár képviseli a kormányzati oldalt. Emellett a szakterületek speciális gondjaival az egyes szakmai fórumok foglalkoznak, így a Közlekedési Érdekegyeztető és Konzultációs Fórum és a Vízügyi Érdekegyeztető és Konzultációs Fórum. Mindegyik szívesen látja a civil szervezeteket is. Ezek működtetése, illetve a működés továbbfejlesztése más okok mellett az EU-csatlakozás miatt is fontos. Éppen emiatt például december elején rendeztek egy az EU-csatlakozással kapcsolatos konferenciát, ahova a tárca tevékenységéhez kapcsolódó munkaadói és munkavállalói szervezeteket, civil szerveződéseket, valamint környezetvédőket hívtak meg.
Az év elején aktuális bérkérdésekről is tárgyalnak az ágazati egyeztetőfórumokon. Január közepén kezdődnek azok az egyeztető tárgyalások, ahol az egyes területek többségi állami tulajdonú cégeinek idei béremelési kérdéseivel foglalkoznak.