Valószínűtlen a 15-20 éves felzárkózás

Lapunk számításai nem támasztják alá Matolcsy György gazdasági miniszter optimizmusát, miszerint Magyarország jó gazdasági teljesítmény mellett 15 éven belül elérheti az EU fejlettségi szintjét (Matolcsy erről a kormány idei első ülésén beszélt). Ha ugyanis a fejlettséget az egy főre jutó nemzeti jövedelemmel mérjük, a felzárkózás időtartama a két gazdasági egység növekedésének különbségétől függ. Így, ha például a magyar GDP-növekedés 1,5 százalékkal haladja meg az unióét, 2044-ben érheti el a gazdaság teljesítménye az EU-szintet. Természetesen nagyobb ütemkülönbség esetén már korábban is "befogható" Nyugat-Európa: 3,5 százalékos differencia esetén éppen húsz év múlva fog megegyezni az egy főre jutó GDP az uniós átlaggal.
Így ahhoz, hogy tizenöt év múlva Nyugat-Európához hasonló gazdasági teljesítménnyel rendelkezzen az ország, évente négy százalékkal kell gyorsabban növekednünk, mint az EU-tagországok. Bár 1997 óta dinamikusan bővül a gazdaság, ilyen jó eredményt még nem sikerült produkálni. Az évtized legnagyobb GDP-növekedési adatának számító 2000-es teljesítmény a legújabb prognózisok szerint mintegy két százalékponttal múlta felül az euróövezet gazdasági bővülését.
Elképzelhető, hogy Magyarország néhány éven keresztül produkálhat olyan teljesítményt, amely a két évtized alatt történő felzárkózáshoz szükséges, de az igen valószínűtlen, hogy ezt húsz éven keresztül fennálljon -- véli Rácz Anikó, a CA-IB makroelemzője.
A pozitív példákat keresők többnyire Írországban találják meg azt a fejlődési trendet, amely alátámasztaná az optimistább forgatókönyveket. A szigetországban több év átlagában is 8-9 százalék körüli GDP-növekedést mértek, amely az egykori szegény tagállamot az EU fejlettebb országai közé emelte.
Arra, hogy tizenöt-húsz éven keresztül 3-3,5 százalékponttal nagyobb GDP-növekedést produkáljon a magyar gazdaság, kevés az esély -- mondja Forián Szabó Gergely, a Budapest Alapkezelő Rt. elemzője. A gazdasági növekedés még öt-tíz éves átlagokban sem lehet állandó. Minél inkább közelít Magyarország az unió fejlettségi szintjéhez, annál kevésbé valószínű, hogy jelentős eltérés legyen a növekedési ütemek között. Ezért a gyors felzárkózáshoz most az átlagosnál nagyobb differenciára lenne szükség -- véli az elemző.
A dinamikus fejlődéshez mindenképpen arra lenne szükség, hogy a beruházások volumene, illetve a nemzeti jövedelemhez mért aránya növekedjen. A Világbank egy (korábbi) tanulmánya szerint a tartósan magas ütemű bővüléshez a jelenlegi 22-23 százalékos beruházási rátának 28 százalékra kellene emelkednie. Hazai elemzők szerint a magyar munkapiacon időnként már jelentkező túlkeresleti viszonyok nem segítik a gyors növekedést. A tartalékok inkább a közvetlen tőkebeáramlások magas szintjében, a területi egyenlőtlenségek csökkentésében és a további gazdasági szerkezetátalakításban lehetnek.
Ugyanakkor sok szakértő az "utolérés-elmélet" elhibázott filozófiájára is felhívja a figyelmet. Bár az igaz, hogy nem szerencsés egy szoros gazdasági együttműködésben a legszegényebbek szerepét felvenni, mégsem érdemes feltétlenül az unióhoz való közeledést első számú szempontnak tekinteni. A magyar gazdaság konjunktúrafüggőségét ismerve valószínűleg Magyarország jobban járhat, ha az unióra gazdasági virágkor köszönt be, amely a magyar gazdaságot is húzná. Ez még akkor is kedvezőbb forgatókönyv lenne, ha az euróövezet stagnálása mellett esetleg a GDP-növekedés terén nagyobb különbséget lehetne realizálni.