A kormány döntésének megfelelőn januárban átlagosan hat százalékkal drágul a villamos energia. A jelenleg érvényes jogszabályok szerint a gázár-szabályozási év nem januárban, hanem július 1-jén kezdődik. Akkor majd átlagosan 12 százalékkal emelkedik a földgáz ára.
Lapunk az informatikai kormánybiztosságtól úgy értesült, hogy a 2001-re vonatkozó hatósági távközlési tarifákat várhatóan a hónap második felében hozzák nyilvánosságra.
Januárban 16--20 százalékkal nő a kenyér és péksütemények ára, a tej- és tejtermékeké, a sertés- és baromfitermékeké, a cukoré pedig 10--15 százalékkal. A jövedéki adó emelése a szeszes italok 7--12, a dohánytermékek 8,5 százalékos drágulását vonja maga után. Az autópálya-matricák átlagosan 5,8, a helyi tömegközlekedés országos átlagban 6,2 százalékkal kerülnek többe.
Áremelések
Január 1-jétől átlagosan 6 százalékkal emelkedtek a belföldi vasúti személyszállítás tarifái. Az intercitypótjegy ára hétfőtől 360, az expresszvonatokra érvényes helyjegy ára pedig 100 forintra emelkedett. A MÁV ugyanakkor nem drágította az útipoggyász őrzési díját, a kalauznál fizetendő jegy pótdíját. A bruttó emelés az általános forgalmi adót is tartalmazza. A 2000. december hónapra érvényesített havijegy és a tanulóhavijegy, illetve a hónap második felére megváltott félhavi jegy 2001. január 5-én éjfélig érvényes.
A támogatott gyógyszerek árai várhatóan január közepén emelkednek, akkor jelenik meg ugyanis az erről szóló kormányrendelet -- közölte az MTI érdeklődésére Frajna Imre, a társadalombiztosítási alapokat felügyelő volt politikai államtitkár. A gyógyszergyártókkal kötött megállapodás értelmében a támogatott készítmények árai legfeljebb 4,2 százalékkal emelkedhetnek 2001-ben. A nagyon olcsó szereknél 50 forintban maximálták az áremelést. A kórházi készítmények árait is legfeljebb 4,2 százalékkal emelhetik a gyártók jövőre. A kormány által jóváhagyott hosszú távú gyógyszermegállapodás szerint a következő három évben legfeljebb a tervezett infláció 70 százalékával emelkedhetnek a gyógyszerek árai.
Minimálbér
Január 1-jétől lépett hatályba a minimálbér emeléséről szóló kormányrendelet, amelynek értelmében a legkisebb munkabér 40 000 forintra emelkedik, de egyes esetekben a járulékok alapja januárban még a korábbi 25 500 forint alapján számítandó -- tájékoztatta az Adó- és Pénzügyi Ellenőrzési Hivatal közleményben a távirati irodát.
A munkavégzésre irányuló egyéb jogviszonyban tevékenységet végzők, a társas és a főfoglalkozású egyéni vállalkozók, valamint a 11 százalékos mértékű egészségbiztosítási járulékfizetésre kötelezett magánszemélyek vonatkozásában 2001. január hónapra még a 25 500 forintos minimálbér az irányadó, ennek emelése első alkalommal a február havi járulékfizetési kötelezettséget érinti. Ennek oka, hogy a társadalombiztosítási járulék rendelkezései szerint ezeknél a személyeknél a tárgyhónapot megelőző hónap első napján érvényes minimálbér összege a meghatározó.
A munkavégzésre irányuló egyéb jogviszonyban tevékenységet végzők biztosítási kötelezettsége elbírálásánál a minimum-összeghatár egy hónapra 12 000 forint, egy naptári napra pedig 400 forint.
Aktív feldolgozás
Az aktív feldolgozást végző gazdálkodó 2001. január 1-je után kizárólag akkor jogosult a vám-visszatérítésre, ha a vámárut a behozatal pillanatától az aktív feldolgozás szabályai szerint vámkezelik -- tartalmazza a 2000. július 1-jén hatályba lépett vámtörvény, amely 180 napos felkészülési időt biztosított az átállásra. Fontos szempont, hogy az aktív feldolgozási eljárás nem tartozik az áfatörvény hatálya alá, így az importra csak a vámot kell megfizetni.
Változó okmányszabályok
Január 1-jén lépett hatályba a külföldre utazásról szóló, 2000 novemberében módosított törvény, amely az útiokmány-kiadási és -nyilvántartási eljárás pontosabb szabályozását, illetve az adatszolgáltatás adatvédelmi garanciákkal történő megerősítését célozza. A módosított törvény értelmében a szülői felügyeleti jog megszűnése esetén a kiskorú útlevelét az útlevélhatóság visszavonja, ha az okmányt a szülői felügyelet gyakorlására jogosulttá váló személynek a másik szülő nem adta át. A törvény pontosítja az útiokmány-nyilvántartás adattartalmát. Eszerint január 1-jétől a határőrség közvetlenül hozzáférhet a külföldre utazásban korlátozottak, továbbá az érvénytelen útlevéllel rendelkezők adataihoz. Így lehetővé válik a jogosulatlan külföldre utazás megakadályozása.
Mától az okmányirodák állítják ki a járművezetésre jogosító okmányokat, valamint a gépjárműtörzskönyvek és a forgalmi engedélyek kiállítása, cseréje és pótlása is a feladataik közé tartozik, miután az Országgyűlés december 12-én elfogadta az erről szóló jogszabályt. A Belügyminisztérium (BM) azonban nem tart attól, hogy a közlekedésigazgatási feladatok átvétele problémát okozna, hiszen az új rendszert ehhez méretezték -- derült ki Eiselt György, a BM informatikai és távközlési helyettes államtitkára nyilatkozatából. Elmondta azt is, hogy az új évre teljesen elkészül a vállalkozói igazolványok nyilvántartásának egységes rendszere. Így ezután nem kell majd a társintézetektől beérkező adatokra várni, minden információ elérhető lesz az okmányirodák számítógépes rendszerén.
Új bűnüldöző központ
Január 1-jén kezdte meg működését a Szervezett Bűnözés Elleni Koordinációs Központ, a kormány felügyelete alatt működő új szervezet. A 43 munkatárssal felálló központ élén helyettes államtitkári rangban Bácskai János főigazgató, a Nemzetbiztonsági Hivatal volt igazgatója áll, akinek a munkáját a belügyminiszter közvetlenül irányítja. A jogalkotók szándéka szerint a bűnüldöző szervek jobb együttműködésének igénye és a hatékonyabb információátadás szükségessége indokolja az új hivatal megalapítását.
Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.