Bukarest engedni kényszerül

A bírálatok kereszttüzébe került az előző bukaresti kormány egyik utolsó intézkedése, melynek során tavaly novemberben rendeleti úton -- a külföldi befektetők értékelése szerint aránytalan mértékben -- erősítette a kisrészvényesek jogállását garantáló előírásokat. A külföldiek többek között azt sérelmezik, hogy a jelenlegi előírások alapján a társaságok alaptőkéjének egy százalékát meghaladó értéket képviselő ügylet esetén a meghatározó tulajdoni hányaddal bíró részvényes köteles megszerezni a kisrészvényesek beleegyezését. A tőkeemelésre vonatkozó szabályok szintén szigorodtak, a vállalkozásoknak újra kell értékelniük eszközeiket, amennyiben az utolsó vagyonfelmérés óta az infláció meghaladta a 10 százalékos mértéket. A szabály célja megakadályozni azt, hogy a stratégiai tulajdonos befektetéséhez képest aránytalanul magas részesedést szerezzen a tőkeemelés által érintett cégben, kisemmizve ezáltal a kisebbségi részvényeseket.
A külföldi befektetők kezét megkötő, ellentmondásos rendelet felülvizsgálatával Bukarest reményei szerint lendületet vehetne végre a külföldi működőtőke beáramlása, így a Romániát választó befektetőket az engedékenyebb szabályozással honnorálnák a nagyobb országkockázat vállalásáért. Az elmúlt évtizedben ugyanis mindössze 6,1 milliárd dollár értékű működőtőke érkezett Romániába, ezzel az ország az átalakuló gazdaságok közül az utolsó helyek egyikén kullog. A bukaresti értéktőzsde 315 millió dolláros kapitalizációja szintén nagyságrendekkel elmarad más közép-európai államok tőkepiacának hasonló mutatóitól. Részben ennek is köszönhető az, hogy a Brüsszel által készített tavalyi országértékelés szerint a 12 tagjelölt közül egyedül a román gazdaság nem tekinthető működő piacgazdaságnak.