Indul a vita az agrárprogramról

Teljes termeléspolitikai irányváltást javasol az agrárgazdaságban a Zöld Szalag Mozgalom -- derül ki a civil szerveződés nemrég elkészült vitaanyagából. A Kupa Mihály volt pénzügyminiszter, Raskó György korábbi földművelésügyi államtitkár, Nagy Tamás MOSZ-elnök és Vidmann Mihály parasztszövetségi elnök nevével fémjelzett szerveződés széles konszenzuson alapuló, középtávú agrárprogramot akar készíteni a 2002-es választásokig, hogy a koncepciót a politikai pártok beépíthessék agrárelképzeléseikbe. A vitaanyagot Raskó állította össze. Kérdésünkre elmondta: a tervezett reformok azt a célt szolgálnák, hogy az agrárium megfelelően készülhessen fel az EU-s tagságra. A mozgalom a dokumentumot e héten három hónapos társadalmi vitára bocsátja -- tette hozzá.
A szerveződés szerint olyan üzemgazdasági szerkezetre lenne szükség, amelyben a nagygazdaságok mellett az árutermelő családi és kisegítő gazdaságok is érdemi szerephez jutnak. A változtatások nyomán lehetővé válna, hogy 300-400 ezer ember főfoglalkozásban, ugyanennyi pedig mellékfoglalkozású vállalkozóként vagy foglalkoztatottként tartósan megélhessen a mezőgazdaságból.
A középtávú agrártervekben kiemelt szerepet kapna a családi gazdaságok segítése. Évente 10-15 ezer gazdaságot lehetne életképes méretűvé fejleszteni. Gazdaságonként legalább 15-50 millió forintnyi tőkeinvesztícióra lenne szükség, amelyet részben állami forrásokból, részben hitelből kellene biztosítani egy átfogó (birtok)fejlesztési program keretében.
Ma a mezőgazdaságban legalább 300 ezer olyan egyéni gazdálkodó dolgozik, aki kényszervállalkozónak tekinthető -- áll a vitaanyagban. Tartós megélhetésükhöz nemzeti programra lenne szükség. Őket "bedolgozóként" lehetne integrálni a minőségi árutermelésbe. Az integrátorok szociális feladatot is teljesítenének: ennek ösztönzéséhez több évre szóló költségvetési támogatást kellene nyújtani a foglalkoztatási alapból. A mozgalom azt javasolja, hogy a kényszervállalkozók tb-biztosítását -- a lengyelországi gyakorlathoz hasonlóan -- vállalja át az állam.
A civil szerveződés az üzletrésztörvény miatt megingott szövetkezeti szféra talpra állításához átfogó adósságrendezést javasol állami garancia és kamattámogatás mellett. A program segítségével a szövetkezeteknek gazdasági társaságokká kellene alakulniuk. A mozgalom szerint a kívülálló üzletrésztulajdonosokat az államnak kellene kifizetnie egy reorganizációs program keretében. Cserében a szövetkezetek foglalkoztatási feladatokat vállalnának át.
A mezőgazdasági társas vállalkozások számára is lehetővé kellene tenni, hogy üzemenként legalább annyi termőföldet vásárolhassanak, mint a természetes személyek -- közli a dokumentum. A mozgalom átfogó birtokreformot sürget, mert a mai feltételek mellett nincs esély a versenyképes üzemméretek kialakítására. A vitaanyag leszögezi: a csaknem 2 millió kisparcellás földtulajdonost érdekeltté kell tenni a föld eladásában. Ebben a parlament felügyeletére bízott nemzeti földalap kapna meghatározó szerepet.
A dokumentum szerint az állami földeket ezzel egy időben privatizálni kell. A földszerzést EU-s mintára helyben lakáshoz, főfoglalkozású agrártevékenységhez és szakértelemhez kell kötni. A vállalkozói tőke biztonsága érdekében szükséges egy földbérletet szabályozó törvény is, amely -- ellentétben a jelenlegi előírásokkal -- a minimális bérleti időt (szántónál például öt évet) határozza meg.
A civil szerveződés a versenyszféra támogatáspolitikájában javasolja, hogy szűnjenek meg a nyílt szociális segélynek tekinthető formák (például földalapú támogatások). Felszámolnák a szubvenciós rendszer bürokratikus és szubjektív elemeit is. Szakítanának a szektorsemleges támogatási elvvel, és a felszabaduló pénzeket birtokfejlesztésre, reorganizációra és hatékonyságjavító technológiai fejlesztésekre fordítanák. Az elavult kiviteli támogatások helyett az exporthitelek kamatszubvencióját, garantálását és a közvetett piacra jutási támogatások bővítését indítványozzák. A versenytörvény azonnali módosítását sürgetik, hogy a beszerzési társaságokat alakító kereskedelmi láncokkal szemben a termelők és a feldolgozók törvényesen léphessenek fel.