A szakértő tisztázta: a védőpajzs nem hitel és nem is segély, sőt általában használni sem kell
Sok tévedés jelent meg a Magyarországnak nyújtott amerikai pénzügyi védőpajzs részleteivel kapcsolatban, ezért az Oeconomus elemzője, Horváth Sebestyén a Facebookra feltöltött bejegyzésében öntött tiszta vizet a pohárba.

Mi az a devizaswap-csatorna?
A szakember először elmagyarázta, hogy a devizaswap-csatorna arra az esetre vonatkozó rendelkezésre állás, amikor egy országot jelentős gazdasági válság vagy spekulatív támadás ér. Ekkor a felek egy előre meghatározott árfolyamon és összegben kicserélik egymás fizetőeszközét, orvosolva ezzel az érintett ország devizahiányát.
Ez védelmet nyújt például másfajta devizában fennálló állampapírok fizetésképtelenségével szemben, de a jegybanki devizatartalék feltöltésére is alkalmas, ami javítja az ország védekezőképességét is a hirtelen árfolyam-ingadozásokkal szemben.
Orbán Viktor miniszterelnök washingtoni útján egy ilyen együttműködési forma jött létre hazánk és az Egyesült Államok között. Globálisan 43, többnyire fejlett gazdaságú országnak van aktív devizacsere-csatornája.
A legtöbbször a védőpajzs puszta léte is elég
Fontos azt is megjegyezni, hogy a devizaswap-csatorna alkalmazására a legtöbb esetben soha nem is kerül sor, ugyanis a fizetőeszköz stabilitásának megőrzéséhez gyakran már a csatorna puszta léte is elegendő. Az érintett országok egyfajta védőpajzsot tartanak egymás köré a devizahiány elkerülése érdekében.
Horváth Sebestyén arra is felhívta a figyelmet, hogy a konstrukciót véletlenül sem érdemes összekeverni a hitellel, amikor a kölcsönfelvevő egyoldalú visszafizetési kötelezettséggel rendelkezik. Ugyanis a devizacsere-ügyletnél mindkét fél visszafizeti az elcserélt pénzösszeget, hiszen
a cél nem segély nyújtása, hanem a devizalikviditás erősítése.
A szakember cáfolta azt az állítást is, hogy csak a válságközeli gazdaságok kötnek devizacsere-csatornáról megállapodást, hiszen az Egyesült Államok az EKB-n keresztül minden euróövezeti országgal, valamint Svájccal, az Egyesült Királysággal, Kanadával, Japánnal vagy Kínával is rendelkezik ilyen megállapodással.
IMF-horror helyett kapitális beégés: Magyar Péter újra méreteset hibázott
Megint nagyot akart mondani Magyar Péter, a Tisza Párt elnöke, aki napokkal ezelőtt IMF-hitelt vizionált az Orbán Viktor miniszterelnök által bejelentett pénzügyi védőcsomag kapcsán. A valóságban semmilyen hitel és IMF nincs a sztoriban, csak a megszokott gyakorlat a jegybankok között.


